Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - IFJ. HEGEDŰS LORÁNT (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET egészségügyi minisztériumi államtitkár:
1864 Elnök Úr! Tisztelt K épviselőtársam! Én nem a lengyelországi helyzetről beszéltem, pusztán arról az egy összefüggésről, hogy annak ellenére, hogy a terhességmegszakítással kapcsolatban szigorúan tiltó intézkedések történtek, a születések száma Lengyelországban nem növekedni ke zdett, hanem tovább csökken. Mindössze ez az egy dolog, amire szerettem volna rávilágítani, és semmi kétségem afelől, hogy lehet olyan közeget teremteni egy országban, olyan gondolkodásmódot teremteni, amelyikben az az életvédelmi szempont, az a gondolkodá smód és az az értékrend, hogy ha valaki olyan körülmények között és olyan helyzetben nem kíván gyermeket szülni, akkor mindent megtegyen ellene. Épp elégszer volt már szó az elmúlt tíz év alatt arról, hogy ebből adódik a nyugateurópai országok és a hazai abortuszgyakorlat közötti különbség, mert ott más az értékrend, és sokkal inkább megtesznek mindent annak érdekében, hogy megelőzzenek egy nem kívánt terhességet. Az öt százalék azonban nem statisztikai hibahatár, hanem arról van szó, hogy a szolgálatnál m egjelenő nők öt százaléka lemondott a szándékáról. Ez tény, nem statisztikai hibahatár! Ez 25 ezer gyermek megszületését jelenti, képviselő úr, úgyhogy azt gondolom, egyáltalán nem jelentéktelen dologról van szó. Ha azonban nincs ilyen tanácsadó, akkor egy általán nincs fogalmunk, hogy hányan gondolják meg magukat, és hányan szülik meg mégis a gyermeket egy ilyen helyzetben. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Hegedűs Loránt úr, a MIÉP képviselője. IFJ. HEGEDŰS LORÁNT (MIÉP) : Köszön öm a szót. Először én is a grafikonokhoz szeretnék hozzászólni. A csökkenés mértéke valóban szembetűnő, de minden relatív. Lehet olyan statisztikát készíteni, mint tudjuk, ami a mi álláspontunkat támogatja, és lehet olyat, ami az államtitkár asszony állásp ontját. Azért felhívnám a figyelmet az élveszületések és halálozási arányszámok 1900tól 1999ig terjedő grafikonjára, hogy 1960 óta egészen máig - kivéve a '75ös évet, illetőleg az azt megelőző és utána lévő egykét évet - Magyarországon nem pótlódik a s tatisztikai minimum, a szülőképes korosztály. Miután gyakorlatilag négy évtizede ezen a szinten vagyunk, ez azt jelenti, hogy ha itt maradunk egy évtizedig - bár már a KSH statisztikai adata szerint '96ban Magyarországon visszafordíthatatlanná vált a népe sségcsökkenés, ha alapvetően ezt a tendenciát nézzük , akkor nem lehet változtatni ezen a helyzeten. Minden relatív. Szeretnénk mi olyan csökkenést a népességfogyás vagy csökkenés területén, mint Lengyelországban, hiszen Lengyelországban 1960tól napjaink ig az ország népessége lényegileg megduplázódott. Magyarország népessége pedig 1960tól 2000ig gyakorlatilag ugyanazon a szinten áll, ugyanazon a tízmilliós szinten, ezért egyszerűen összehasonlíthatatlan, államtitkár asszony, a két statisztika. Ez a fogy ás, ez a minimális fogyás gyakorlatilag - elnézést a hétköznapi kifejezésért , a béka feneke alatt lévő népességszaporulat, azt jelenti, hogy igenis, nem a nemzetfogyás víziójáról kell beszélnünk, hanem a valóságáról kell beszélnünk. Schvarcz képviselőtár sam hozzászólására pedig úgy szeretnék reagálni, hogy mi természetesen meghallgatjuk a másik oldal véleményét is, az emberi jogi bizottság nem hívta meg többek között az abortuszt ellenző szervezeteknek a képviselőit. (15.50) Kizárólagosan a Habeas Corpust hívta meg, meg a TASZt - nem hívta meg a többi szervezetet! Kérdezze meg képviselőtársát, Kósáné Kovács Magdát, hogy miért nem hívta meg. Köszönöm. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Pusztai Erzsébet államtitkár asszony. DR. PUSZTAI ERZSÉBET egészségügyi minisztériumi államtitkár :
