Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1859 Szeretném figyelmébe ajánlani, hogy ez nem az az időszak már, 1992, amikor volt egy bizonyos párthatározat, amely a társadalmi véleményt tükrözte, és voltak illegális csoportok. Ne haragudjon, e zt így kell mondanom, mert arra az időszakra is emlékszem, ez pedig így szólt. És vannak társadalmi szervezetek, amelyek mögött emberek állnak; nemcsak maga a szervezet, hanem akiket képviselnek. Őket és véleményüket - véleményem szerint - ugyanúgy tisztel etben tartani - és meg vagyok róla győződve, hogy ezzel ön egyetért , mint a másik oldalt. Én elismerem, hogy nagyon sokan voltak, akik végtelenül boldogan vették tudomásul, hogy a szabadságukat az állam költségére nyugodtan gyakorolhatják tovább. Ugyanak kor voltak felelős személyek, így többek között Fekete Gyula író, aki több évtizede írja le azok számára, akik eziránt valóban érdeklődnek, hogy mivel jár a nemzet számára az a katasztrófa, amit előidéznek a korlátlan abortuszkedvelők s támogatók. Köszönö m. (Közbeszólásra:) Kedvelők, mert hiszen meg lehetett volna előzni. (Taps a MIÉP soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Béki Gabriella asszony, az SZDSZ képviselője. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, nagyon rö vid leszek, csak nem szeretném, hogy félreértés maradjon. Én az előbb arra reagáltam, hogy Surján képviselőtársam eléggé félreérthetetlenül azt szorgalmazta, hogy a magzat jogalanyiságának a kérdésében a parlamentnek állást kellene foglalnia. Nem volt kéts éges, hogy ő milyen állásfoglalást várna, hogy tudniillik a parlament mondja ki ezt. Én pedig ez ellen tiltakoztam, és azt mondtam, hogy ennek messzemenő következményei lennének, úgyhogy ezt el kell kerülni, úgy gondolom. Nem véletlen, hogy az Alkotmánybír óság sem mondta ki a magzat jogalanyiságát. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Surján László úr, a Fidesz képviselője. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Azt gondolom, nem véletlen, hogy a kik itt az élet mellett szót emelnek, a "gyilkos" szót nem használták. (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: Kevés kivétellel.) De azt gondolom, hogy akik a másik oldalról végiggondolták, hogy amit mondtunk, az mit jelent, logikusan jutottak erre az álláspontra. Ugyanakkor azt nagyon fontosnak tartom, hogy ha előttünk van egy ember, aki most bajban van, kínlódik, töpreng, mit csináljon, ezt az embert szeretnem kell, szeretettel kell hozzá fordulnom és nem legyilkosoznom; még akkor is, ha elméleti, filozófiai állá spontból nekem erről az a véleményem, hogy az élet kioltásáról van szó - és most megint megkerültem ezt az előbb említett kifejezést. Meg kell kerülnöm szeretetből; meg kell kerülnöm azért, mert aki a gondjával, bajával kínlódik és magára marad, az csak ro ssz döntést hozhat. Azt gondolom, hogy akik fölismerték ennek a jelenleg hatályos törvénynek ezt a szellemét, azok ebben a törvényben nem csak rosszat láttak. De azt is meg kell mondanom, hogy ezt a bizonyos "gyilkos" szót én magam is megkaptam, mert beter jesztettem ezt a törvényt. Én nagyon hálás vagyok a sorsnak, az Úristennek és a magyar társadalomnak egyaránt, hogy nem következett be az, amitől a törvény kritikusai féltek, hogy megugrott volna a magyar társadalomban az abortuszszám ezen törvény hatására . És miért nem ugrott meg? Azért nem ugrott meg, mert ez a törvény megterhelte az anyát a döntés felelősségével. És az anya soha nem jószántából szabadul meg a magzatától. Az abortusz, hölgyeim és uraim, a férfitársadalom önzésének jele. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Schvarcz Tibor úr, az MSZP képviselője.
