Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
1842 Azonban azt gondolom, hogy éppen a kiosztott romániai adatok bizonyítják, hogy bár a teljes tiltás követk eztében csökkent annak idején az abortuszok száma, de tudjáke önök, tudjae a képviselőtársam, hogy a másik 50 százalékot illegálisan végezték. Tudjae a képviselőtársam, hogy mennyire nőtt a tiltás éveiben Romániában az öngyilkosságok száma, és hogy hány életre szinte alkalmatlan gyermek tengődik ma is különböző intézetekben? Azt gondolom, hogy ha ezt az egykori román példát követnénk nálunk, akkor nemcsak a szegénység termelődne újra, hanem szinte elviselhetetlen mértékben nőne meg az életre alkalmatlan, többszörösen fogyatékos, súlyosan beteg apróságok száma. (14.10) Én azt gondolom, hogy ezt nem kívánhatjuk, idáig nem mehetünk el, tisztelt képviselőtársaim. Én egyebek mellett - figyelemmel arra is, amit az előzőekben Vojnik Mária és Béki Gabriella elmon dtak itt - kérem az önmérsékletét. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én azok közé tartozom, akik tiszteletben tartják annak az álláspontnak a létezését a magyar közéletben, amelyet Lezsák Sándor képviselő úr nagyon markánsan fogalmazott itt meg. Tiszteletben tartom ezt az álláspontot is, noha nem értek vele egyet. Erre majd a fölszólal ásomban szeretnék visszatérni. Most azonban egyetlenegy elemét szeretném vitatni annak, amit Lezsák Sándor képviselő úr itt elmondott: én egy logikai hibát látok az érvanyagában. Lezsák képviselő úr abban a hosszú idézetben, amivel a fölszólalását indított a, a XX. századi emberirtásokról beszélt, fölsorolva számos példát, és hozzátéve az abortuszt. Azt gondolom, hogy ez az érvelés logikailag figyelmen kívül hagy egy nagyon fontos mozzanatot: a XX. századi emberirtás számos ismert példájában - az örmények le gyilkolásától a második világháború alatti üldözésekig és a második világháború utáni üldözésekig - a mindenkori állam dönt arról, hogy embereket legyilkolnak az állam erőszakszervezetei. Az abortuszok esetében maga a polgár dönt arról szabadon, állami sza bályok által korlátozva, de saját elhatározásából, hogy nem vállal gyereket, és a művi terhességmegszakításhoz folyamodik. Úgy összemosni ezt a két dolgot, ahogy ezt Lezsák képviselő úr tette, és elég sokan teszik manapság ebben a vitában, az szerintem tév es, hibás, és félrevezeti a közvéleményt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Csáky András úr, az MDF képviselője. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tiszte lt Képviselőtársaim! Szeretném önöket emlékeztetni, hogy nem abortusztörvényről, hanem a magzati élet védelméről szóló törvényről folyik most a vita. Akkor, amikor itt a kétperces vitatkozás kapcsán a hűvös racionalitást kérik számon a tisztelt Házon, úgy gondolom, hogy nem a hűvös racionalitást kell számon kérni, hanem az életnek a tiszteletét. Mert abban, gondolom, mindannyian egyetértünk - de ha nem értünk egyet, akkor el kell olvasni az Alkotmánybíróság döntését , hogy az élet a fogantatástól kezdődik, és akkor, amikor erről a kérdésről beszélünk, akkor igenis, életek elpusztításáról beszélünk. Nagyon sajnálatos, és nagyon szegényes fantáziára vall, hogy itt egy nagyon rossz romániai példával hozakodik elő a kormányzat, mert gondolom, hogy onnan származ nak az adatok. Lehetne, mondjuk, a portugál példát hozni, lehetne az ír példát hozni, vagy lehetne a lengyelországi példát hozni. Ez akarat kérdése. (Dr. Pusztai
