Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
1837 keressünk olyan hamis mankót, amellyel a lelkiismeretünket el tudjuk altatni, és az elaltat ott lelkiismeret mentén úgymond könnyebb döntést tudunk hozni. Tudomásul kell venni, hogy az Alkotmánybíróság nem foglalt állást a magzat jogalanyisága mellett, ezt a parlamentre bízta - nekünk kell eldönteni. Az, hogy az agy mikor, milyen fejlettséget ér el, gyakorlatilag a tudomány mindenkori állásához kötődő vizsgálati módszerek alkalmazhatóságán múlik. Hiszen korábban az abortuszt a terhesség 24 hetében határozták meg, utána számított szülésnek. Ma már jóval a 20. hét előtt született gyerekek is nagyon sok szempontból megtarthatók. Egy 12 hetes magzat megszakítása, amelyet engedélyezünk... - kérem, az él, mozog, életjeleket ad, hangot ad, érzelmi megnyilvánulásai vannak. Tehát azt mondom, Kósáné képviselőtársam, hogy ne altassuk a lelkiismeretünket, hogy az nem ember. A magzat ember, a fogantatástól a halálig egy egységes folyamatnak kell tekinteni. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Kökény Mihály úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót. DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nagy a csábítás arra, hogy elkezdődjön egy hosszú és parttalan vita a magzat jogalanyiságával kapcsolatban. Csak arra szeretném felhívni valamennyiünk figyelmét, hogy az Alkotmánybíróság intelmei nem e kérdésre irányultak. Az természetesen igaz, hogy a magzat jogalanyiságának tekintetében sem 199192ben, sem most nem foglalt állást az Alkotmánybíróság, nem adott számunkra semmilyen mankót. Azonban a magyar parlamentnek ebben a tekintetbe n lehet egy mankója. A polgári jognak van egy elfogadott vélekedése, miszerint a magzat úgynevezett függő jogi helyzetben van, azaz jogképessége a fogamzás időpontjáig visszamenőlegesen csak élve születése esetén jön létre. Azt gondolom, hogy ezt a polgári jog elfogadja, ezt tiszteletben lehet tartani, ami pedig a világnézeti és az erkölcsi vitákat illeti, meggyőződésem szerint e törvény kapcsán ezt nem itt kell lefolytatni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a lehetőséget Kósáné dr. Kovács Magdának. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy Hegedűs képviselőtársam sem állítja annak az ellenkezőjét, hogy olyan szakmai vélemény, amelyre én hivatkoztam, létezik. Ezzel nem kell egyetér teni. A felszólalásomban külön hangsúlyoztam, hogy nem tisztem, hogy filozófiai és természettudományi vitákat eldöntsek. Ehhez csak azt tudnám hozzátenni, hogy nem tisztünk, nem tisztje egyikünknek sem. (13.50) Az a tisztünk, hogy az Alkotmánybíróság dönté sének megfelelően jogalkotói feladatunkat végrehajtsuk. Ebből következően kénytelen vagyok visszautasítani azt, hogy bármilyen szakmai álláspont lekiismeretaltatás célját szolgálná. Az embernek a lelkiismerete ugyanolyan elidegeníthetetlen lényege, mint a milyen elidegeníthetetlen lényege nagyon sok más alapvető emberi jog. A lelkiismeret jog és kötelezettség. A képviselő úr orvosként nagyon gyakran találkozik olyan nőkkel, akik szörnyű lelkiismereti válságként élik meg azt a kényszert, hogy magzatuk művi e lvetélésére kényszerülnek. Én azt hiszem, hogy a lelkiismeretaltatás helyett megfelelő kríziskezelést kell felajánlani nekünk, törvényhozóknak, és azt a lehetőséget, hogy felelősséggel, a tények mérlegelésének lehetősége után mindenki döntsön a saját sors ának a keretei közé tartozó, talán a számára legfontosabb kérdésben. Én erről beszéltem és nem arról, amiről ön.
