Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DANKA LAJOS (FKGP):
1829 feljogosított fogyasztók szabadon választhassák meg, hogy kitől vásárolják meg a villamosenergiaszükségletüket. A törvénytervezet azonban nem határozza meg sem a mértéket, sem az ütemet. Ebből k övetkezik, hogy a piacnyitást a kormány vezérli. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kísérleti nyitás csak formalitás, mivel a fogyasztókért folyó verseny nagyon korlátozott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , nagyrészt determinált a helyi adottságok és szereplők számára. Tisztelt Elnök Úr! Befejezem a hozzászólásomat, és a következő alkalommal fogom a piacnyitás részleteiről és a villamosenergiapiac egyes szakmai kérdéseiről szólva folytatni. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Gyimó thy Géza) : Köszönöm szépen. Még két képviselő úr jelentkezett. Először megadom a szót Danka Lajos képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt; őt követi majd Vincze László. DANKA LAJOS (FKGP) : Köszönöm, elnök úr. Az energiaprivatizáció az, ami gondot jelent mo st. Azt gondolom, illetve a Független Kisgazdapárt gazdasági munkacsoportja úgy érzi, hogy a probléma gyökerei oda vezethetők vissza, hogy úgy privatizáltak egy stratégiai szektort, hogy nem vették figyelembe, az milyen hatásokkal fog járni az elkövetkezen dő időszakban. Érdekes módon most pont azok a pártok reklamálnak, illetve kiabálnak legjobban az energiaár piacosításával kapcsolatban, amelyeknek ez köszönhető. Tehát úgy gondoljuk, ezt nem lett volna szabad meglépni, annak idején ezt el is mondtuk a parl amentben, hogy nem értünk egyet az energiaszektor privatizációjával. Sehol a világon nem privatizálták az energiaszektort. Sehol! Azok az országok, amelyek megdicsérték Magyarországot a privatizációval kapcsolatban, ezt azért tették, mert az ő állami cégei k voltak azok, amelyek végül is megvették a magyar energiaszektort. Példának okáért állami energetikai cég Franciaországból, Angliának az állami energiaszektora vásárolt Magyarországon részvényeket. Tehát ezzel mi akkor sem tudtunk egyetérteni, és most sem tudunk egyetérteni vele. A másik a monopóliumok kialakulása. Tulajdonképpen az energiaszektorban a mai napig egykét cég diktál. Egykét cég, amely sajnálatos módon nem állami ellenőrzés alatt van, hanem elvileg magánkézben. Az energia piaci árával kapcso latban annyit el kell mondani, hogy az tud takarékoskodni az energiával, akinek van erre pénze. Aki meg tudja fizetni az energiatakarékos izzókat, aki meg tudja finanszírozni azt, hogy különböző energiatakarékos beruházásokat hajtson végre, ők tudnak takar ékoskodni az energiával; azok, akik igazándiból rászorulnak, nem. Nem is fognak tudni, mert az energiatakarékosság egy roppant pénzigényes szektor. Itt jön be a környezetvédelem a kérdésbe, hiszen az a legolcsóbb energia, amit nem termelnek meg; mert az ne m teszi tönkre a környezetet. Ezt most már évek óta mondjuk. Tulajdonképpen rengeteg olyan lehetőség van az alternatív energiahordozók területén, amely az energiatermelésbe úgy szállhatna be, hogy környezetszennyezésről nem is beszélhetünk. A környezetvéde lmi bizottság most fog beterjeszteni a parlament elé egy határozati javaslatot, elsősorban a mi kezdeményezésünkre, amely arról szól, hogy össze kell hangolni az alternatív energiahordozók támogatását ahhoz, hogy elérjük azt a szintet, amit vállaltunk anna k idején. Azt mondta a magyar kormány, hogy az összes energiafelhasználásból 10 százalékot az alternatív energiahordozók - mármint a napenergia, a szélenergia, a geotermikus energia, biomassza - felhasználása fog kitenni az elkövetkezendő időszakban. Ez sa jnálatos módon nem történt meg. Mi átnéztük a Gazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatos kimutatásait, a Gazdasági Minisztérium ugyan elkülönített egy minimális összeget az alternatív energiahordozók hasznosítására, de ennek a felhasználása eléggé kötött. (1 3.10)
