Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1804 teljesítmén ydíjat a közüzemi fogyasztók már megfinanszírozták. Úgy tisztességes tehát, ha ezzel az energiával ellenőrizhetetlen és átláthatatlan üzleteket nem lehet lebonyolítani. Nem fair, ha a közüzemi nagykereskedő a versenypiacon is megjelenhet a közüzemi szerződ ésekkel finanszírozott költségű árammal, s azt az általa preferált fogyasztónak adja el. 7. A versenypiac szereplője és várható haszonélvezője a minősített fogyasztóból saját döntése alapján feljogosítottá váló fogyasztó lesz. Ezért a döntő kérdés az, hogy ki lesz minősített fogyasztó. Ennek alapfeltételeit kell hogy rögzítse a törvény. Ki kell mondani, hogy a minősített fogyasztóvá válásnak egyrészt összesített telephelyi fogyasztás alapján mért technológiai, de másrészt pénzügyi feltételei is vannak, vala mint megfontolandónak tartjuk - amint arról már tettem említést , hogy ne tegyüke lehetővé a kapcsoltan termelő erőművek minden technológiai hőfogyasztója számára is, hogy az minősítettnek számítson a vételezett hőteljesítményhez tartozó villamos teljesí tmény határáig. 8. Lényeges, hogy a törvény jobban vegye figyelembe az idegen ingatlanra vonatkozó jogok alapításakor és ezt követően a tulajdonosi jogokat. Semmivel sem indokolható ugyanis, hogy a magántulajdonban lévő engedélyesek egyoldalú előnyöket élv ezzenek más állampolgár magántulajdonosok jogaival szemben. Így rögzíteni szükséges szerintünk, hogy ezeket a jogosultságokat a polgári törvénykönyvvel összhangban kell megállapítani, vagyis hogy a tulajdonlás korlátozására csak bírósági ítélet alapján ker ülhessen sor, nem pedig egyszerű államigazgatási eljárásban. (10.50) Ugyancsak szükséges annak törvényi rögzítése is, hogy az ingatlantulajdonossal írásbeli megállapodást kell kötni a használati jog alapításakor, hisz nagy értékű jogról van szó. 9. Hiányol juk azt is, hogy a törvényjavaslat egy másik törvényre való rövid utalás erejéig foglalkozik csak a fogyasztóvédelem ügyével. Ennek fontossága több figyelmet és részletezést érdemelne, legalább a Magyar Energia Hivatalnak adott fogyasztóvédelmi jogköröket rögzíteni kellene. 10. A Magyar Energia Hivatal önállósága és szerepe növelésének szükségességével a retorika szintjén eddig mindenki egyetértett. Illő lenne, hogy ez a törvényben most megjelenjen. Ezért azt javasoljuk, hogy a hivatal ne csak előkészítse a villamosenergiaellátásban alkalmazott hatósági árakat, de azokat ő is állapítsa meg, és hirdesse ki a miniszter által előzetesen kihirdetett átlagárak keretei között. 11. Kérdéses, hogy a mai globalizálódó világban milyen eredményességgel alkalmazható az a fúziókontrollelképzelés, amivel a törvényjavaslat a nem kívánt többségi résztulajdonlás kialakulásának kíván gátat szabni a villamosenergiaengedélyesek körében. Természetesen meg lehet, és meg is kell próbálni ezt megtenni, de ha már ezt megtesszük, a kkor azt kell látni, hogy a villamosenergiaiparon belüli nem kívánatos koncentrációknál még nagyobb veszélyt jelent a különféle energetikai közművek közötti fúzió, tehát amikor például a térség villamos és gázközművei - nem beszélve a vízi közművekről - k erülnek egy tulajdonosi csoport kezébe. Ha valamit, úgy talán ezt kellene elsősorban megakadályozni. 12. Lényeges annak kimondása, hogy a Magyar Energia Hivatal akkor tagadhassa meg engedélyek kiadását, ha azok az Országgyűlés által 1993ban elfogadott ene rgiapolitikai koncepcióval, illetve a legkisebb költség elvével, nem pedig a kormány üzleti modelljével ellentétesek. Ez utóbbi ugyanis alacsonyabb rendű jogforrás, mint az előző, mármint az országgyűlési határozat, nem beszélve arról, hogy a direkt parlam enti vitát megkerülendő, nem lett az Országgyűlés elé bocsátva ez az üzletpolitikai modell, egy ügyes névválasztási trükknek köszönhetően.
