Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1802 megkerülhetetlenül szükségessé vált egy olyan újabb villamosenergiaipari törvény megalkotása, amely jól harmonizál a 96/92. számú európai irányelvek kel, amely fokozatosan bevezeti a versenypiacot a villamos szektorba, s amely hosszabb távon megadja a verseny árcsökkentő hatásának a lehetőségét a fogyasztók számára, miközben az ellátás zavartalanságát és minőségét többé már nem állami garanciák, hanem a piaci szereplők gazdasági érdekeltsége biztosítja. Az állam szerepe a közgazdasági keretek megteremtésére, a rendszer összehangolására, a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére és a piaci feltételeket vállalni bármely okból nem képes fogyasztók ellá tásának biztosítására és védelmére korlátozódik. Az ezeket az elveket megjelenítő törvény megalkotásához hazánknak tehát fontos gazdaságpolitikai érdeke fűződik, enélkül nehezen elképzelhető az európai uniós csatlakozás is. Ebből a felismerésből kiindulva támogatta a Szabad Demokraták Szövetsége a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy eddigi támogatásunk elsősorban a téma fontosságának és nem az előttünk fekvő törvénytervezet nagyszerűségének szólt, mert a nnak hibái számosak; ugyanakkor szeretnénk, ha a parlamenti vita és a benyújtásra kerülő képviselői módosító indítványok eredményeként ezen hiányosságok kiküszöbölésre kerülhetnének. Mi, szabad demokraták ehhez a munkához partnerként kínálkozunk, és szeret nénk, ha ezúttal nem a szokásosnak mondható elutasításban részesülnénk. A tét ugyanis óriási: ha a kormánypárti többség most az ellenzéknek szóló, megszokott elutasításból fakadóan rossz törvényt hozna, azt a következő kormányok, s persze az összes fogyasz tó, azaz az egész társadalom is megsínyli - segítőkészségünk így aztán akár önös érdekeinkből táplálkozónak is értelmezhető. Az előttünk lévő törvénytervezet hiányosságainak kijavítására Tardos Márton képviselőtársammal együtt már be is adtunk egy módosító csomagot, az SZDSZ törvénymódosító csomagját, amely, ha jól emlékszem, 57 módosító indítványból áll, de még pár további indítvány elkészítését és beadását is meg fogjuk tenni. Az általunk kifogásolt leglényegesebb hiányosságokat a továbbiakban 13 pontban k ívánom felsorolni és részletezni. (10.40) 1. A törvényjavaslat legnagyobb mulasztása, hogy vagy egyáltalán nem készült hozzá hatástanulmány - ahogy erről egyébként eddig már többször szó esett , vagy ha készült, az nem lett a képviselők tájékoztatására át adva, akiknek most úgy kell dönteniük a villamosenergiaversenypiac ügyében, hogy nem ismerhetik kiépítésének és bevezetésének költségeit, s következésképpen azt sem, hogy mindez különféle költségelosztási variánsok esetén milyen terhet ró egyes fogyasztói csoportokra, vagy éppen milyen előnyökkel jár másokra nézve. 2. Nem világos a törvényjavaslatból, hogy miként szándékozik kezelni a sokat és nem teljesen alap nélkül vitatott hosszú távú áramvásárlási szerződések ügyét. Az elmúlt időszakban számos arra ut aló kormányzati megnyilvánulás történt - s ennek szellemében fogalmazódott meg a tavaly elkészült üzletpolitikai modell is , miszerint az MVM mint szerződő fél ezen szerződések újratárgyalását és módosítását javasolja majd az érintett befektetőknek. A tör vényjavaslat különböző pontjaiból most mégis az körvonalazódik, hogy ezen szerződések betartását, teljesítését, és nem felmondását, módosítását akarja kodifikálni az előterjesztő. Ez különösen jogi és megbízhatósági szempontból támogatható döntés. Ebben az esetben azonban nem látni, hogy miként fog kialakulni az olyannyira óhajtott s a törvényjavaslat alapvetését jelentő versenypiac, hiszen hazánk villamosenergiacsúcsfogyasztása kereken 5600 megawatt, miközben a lekötött, azaz rögzített átvételi árú villam os teljesítmény 5000 megawatt körüli. A verseny tehát nagyon szűk területen jelenhet csak meg ebben az esetben. 3. A tervezet nem különbözteti meg a liberalizált piac szervezeti és infrastrukturális kiépítésének költségeit jelentő átállási költségeket és a várhatóan megnövekvő import miatt kihasználatlanul maradó hazai termelői kapacitásokban így feleslegesen befektetett tőkét, azaz a befagyott
