Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1783 A magyar villamos ipar harmadik korszaka a kommunista hatalomváltás után kezdődött. 1949. január 1jén államosították a korábbi önkormányzati és magánkézben levő villamos műveket. Emiatt, valamint az erőltetett iparosítás miatt korábban nem ismert zavarok keletkeztek. Eddig az időpontig a villamosenergiaiparban kínálati piac v olt - ezt energia- és teljesítményhiány váltotta fel. A szovjet példát követve a szocialista tervgazdálkodás a problémákon központi szabályozási utasításokkal próbált úrrá lenni, létrejött az Országos Villamosenergia Felügyelet. A villamos energia fejleszt éséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi törvény jól tükrözi a kor gazdaságpolitikai irányvonalát, amely a jogi szabályozás helyett a közvetlen állami beavatkozást helyezte előtérbe. A vékonyka szabályozás kimondja, hogy a villamos mű kizárólag állami tulajdonban lehet, a villamos műveket nemzetgazdasági tervezés keretében kell létrehozni és fejleszteni, az energia ésszerű felhasználása érdekében a villamos művek országos együttműködő rendszerben kötelesek működni, illetve hogy a minisztertanács egyes engedélyeseket kivonhat a törvényi szabályozás alól. A rendszerváltást követően azonban felmerült a villamos ipar reformjának igénye is. 1992ben a korábbi szocialista vállalatok társaságokká alakultak át. Két évvel később az Országgyűlés elfogadta a villamos energia termeléséről, szállításáról és elosztásáról szóló 1994. évi törvényt. A jelenleg hatályos törvény tulajdonsemleges szabályozást ír elő, a villamosenergiaipari tevékenységek a Magyar Energia Hivatal engedélyei alapján végezhetőek. Az orsz ágos együttműködő rendszer három szintre tagolódik: az erőművek, a szállítók és a szolgáltatók csoportjára. A villamosenergiaipar életében 1995ben a privatizációval következett be az újabb jelentős fordulat. Ma az MVM Rt., a Paksi Atomerőmű Részvénytársa ság és a Vértesi Erőmű kivételével az összes villamos mű magántulajdonban van, illetve jelentős részben külföldi, állami, illetve önkormányzati tulajdonban. Bár a hatályos törvény ma is megfelelően szabályozza az iparág működését, a világban végbement foly amatok rámutattak arra, hogy a magyar fogyasztók részére is előnyt jelent a szabályozási rendszer felülvizsgálata. Az angolszász országok a '80as évek közepe óta kísérleteznek a korábbi nagy nemzeti monopóliumok lebontásával. (9.10) Ezek a próbálkozások e redményre vezettek; az Egyesült Államokban jelentősen csökkentek a távközlési, a légi közlekedési tarifák a piacosítást követően, úgy, hogy az ellátás biztonsága mindeközben nem sérült. Hasonló eredményre jutottak az Egyesült Királyságban is a gáz- és a vi llamosenergiapiac megnyitását követően. Az Európai Unió döntéshozói a '90es évek elején felismerték, hogy az Unió hátrányba fog kerülni a világgazdasági versenyben, ha nem hozza létre az egységes, versenyen alapuló, olcsóbb ellátást lehetővé tevő energia piacot. Több évi előkészítő munka után 1996 karácsonya előtt sikerült elfogadni az egységes belső villamosenergiapiacról szóló irányelvet, amely a tagállamok villamosenergiapiacainak fokozatos megnyitását írja elő. A villamosenergiapiacok megnyitását na gyban elősegítette, hogy az elmúlt évtizedekben a fogyasztói igényeket lényegesen meghaladó termelőkapacitás jött létre. Egyre kisebb villamos erőművek váltak gazdaságossá. A nagyfogyasztók választhatnak ma már, hogy saját maguk termeljeneke áramot, vagy inkább vásárolják azt meg. A bemutatott két tényező olyan kínálati viszonyokat teremtett, ami lehetőséget teremt a versenypiac kialakítására. A verseny kedvező hatásait jól mutatja egy nemrégiben nyilvánosságra hozott adat, miszerint a német villamosenergi afogyasztók villamosenergiaszámlája 20 százalékkal csökkent a piacnyitást követő években. Ezen belül a nagyobb fogyasztóké 30 százalékkal, a kisebbeké pedig átlagosan legalább 10 százalékkal. A nemzetközi tendenciákat figyelve a Gazdasági Minisztérium sz akértői már az EUirányelvek elfogadása előtt elemezték az esetleges hazai piacnyitás következményeit. Ez a munka a fogyasztók és az iparág képviselőinek bevonásával a múlt két évben is felgyorsult, és bizonyossá vált, hogy a fogyasztók érdekeit szolgálja a magyar viszonyokat figyelembe vevő piacnyitás.
