Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP):
1773 Tömegével alakultak át a vezetőségek tagjai kft.vé, bt.vé, erre rendszerint az egyszerű tsztagok fizettek rá, helyenként nyomorba jutva. A valódi gazdák ez idő alatt dolgoztak, fogukat összeszorítva, nadrágszíjukat összehúzva, saját szükségleteik rovására is, például a németektől levetett használt gépeket is megvásárolták, minimális lehetőségeik szerint hitel nélkül. Közben értetlenül nézték az eladósodott szövetkezetek által vásárolt 2030 millió forintos gépcsodákat és a vagyonfelélést. Most ezek a gépek vonultak volna árvízveszély idején az utakra, a be csületes gazda nevet pajzsként felhasználva, a gépek vezetőülésében, a minimálbér közelében fizetett, ősztől tavaszig munkanélküliként az állam nyakába akasztott vezetőikkel. Ha megnézzük, hogy kit képviselnek ezek a parancsra mozduló becsületes parasztemb erek, akkor kiderül, hogy az összes termőföld 20 százalékán 50 százalékban veszteséges tszlobbit, azokat, akik belebújtak az általuk lenézett gazdák bőrébe. A jelenlegi mezőgazdasági kormányzat minden igyekezete ellenére valóban követ el hibákat. Ilyen pé ldául a közel 200 oldalas, de majdnem alkalmazhatatlan támogatási rendelet, a gazdák elleni bürokratikus, kommunista típusú ellenőrzési rendszer, a megélhetést veszélyeztető hatalmas bírságok, az árszabályozás hibái, a földalapú támogatás indokolatlan, dra sztikus csökkentése. Ezek véleményünk szerint jó szándékú tárgyalásokkal javíthatók. Reméljük, hogy a polgári mezőgazdasági kormányzat megtanulta azt is, hogy (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kivel szabad leülni tárgyalni. Köszönöm szépen. (Dr. Gidai Erzsébet tapsol.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki reagálni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Gidai Erzsébet képviselő asszony, a MIÉP képviselője, "Mikor tűnik el a költségvetésből a Magyar Nemzeti Bank veszteségfinanszírozása?" címmel. Megadom a szót a képviselő asszonynak. DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt itt maradt Képviselőtársaim! - és azokat a rádióha llgatókat is köszöntöm, akik még hallgatják. A tegnapi ülésen hallottuk a miniszterelnök bejelentését, hogy 37,3 milliárd forintot különítettek el rendkívüli árvízvédelmi kockázati alapba, majd a mai sajtó nyilvánosságra hozta, hogy a Munkaerőpiaci Alapbó l ezt még további 1 milliárddal megemelték, így tehát összesen 38,3 milliárd forint szolgálja ezt a célt. Mi a forrása? A forrása az a 2,1 százalék, amely a költségvetés kiadását csökkenti, de természetesen bizonyos kiadásokra kevesebb jut - így a kultúrár a, az oktatásra, az egészségügyre , vagy a kormányzati beruházásokból vesznek el 2,1 százalékot. Jóllehet, ha alaposabban áttekintenénk a költségvetést, akkor gyakorlatilag más források is akadnának, és nem kellene ezeket az egyébként is szerényen finansz írozott területeket még 2,1 százalékkal megterhelni. Hiszen, ha megnézzük, akkor például az adósságszolgálatot nem érinti ez az árvízvédelmi alapra fordított összeg. Mit jelent ez? Milyen más források vannak? Ahhoz természetesen, hogy más forrásokat feltár junk, mindenekelőtt a már régóta várt, óhajtott, de valószínűleg előbbutóbb követelt pénzügyi nagytakarításra kellene sort keríteni, és elvégezni azt. De sajnos a jelenlegi kormányzat nem meri felvállalni ezt a pénzügyi nagytakarítást, mert nyilvánvalóan fél a nemzetközi pénzügyi hatalomtól, a nemzetközi kiszolgáltatottságot tükröző diktátumoktól. Nyilvánvalóan nem mer hozzányúlni, mert elkötelezettje a magyar pénzpiacnak, a spekulatív pénzmozgásoknak, és elkötelezettje a Magyarországon létező, de külföldi érdekeltségbe tartozó pénzügyi szervezeteknek, bankoknak. Ha ilyen szempontból néznénk, és ha megtörtént volna ez a pénzügyi nagytakarítás, akkor több száz milliárd forint lenne nyerhető a költségvetés kiadási oldaláról anélkül, hogy érintené azokat az ág azatokat, amelyek egyébként is szerény forrásokkal ellátottak. Ha hozzátesszük, hogy a kiadások jelentős részét a magyar családok adóiból finanszírozzák - hiszen a bevétel több mint kétharmada a
