Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1767 Szakértőktől sokszor rosszallóan hallom azt, hog y ilyen nagy árvíz, illetve belvíz egyes szakértők szerint csak 7080 évenként, mások szerint 120 évenként fordul elő. Emiatt tulajdonképpen a nagyon részletes és nagyon szakszerű védműveket fölkészülés és egyebek vonatkozásában, technikában nem érdemes... - mert ez sosem térül meg. Én azt mondom, hogy mindig a maximális rosszra kell készülni, még akkor is, ha ez 7080 vagy esetleg 120 évenként fordul elő. A lakott területen belüli belvízkároknál többször tapasztaltam azt, hogy az elmúlt 20 évben is olyan é pítési engedély történt kiadásra, amely tulajdonképpen a víz természetes folyásának irányába esett; nem beszélve a régebbi építésű épületekről. Azt kell mondani, hogy az építési hatósági felülvizsgálatoknál, illetve az építési hatósági eljárásoknál, engedé lyek kiadásánál mindenféleképpen figyelemmel kell lenni - különösen az Alföld laposabban lévő, mélyebb fekvésű részein - az engedélyek kiadására és hosszú távon a felelősség viselésére. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a lakosság sem vette az elmúlt években, évtizedekben komolyan a belvizet, nem vette komolyan a saját levezető csatornáit a házak előtt, a gépkocsibejárókat esetenként eltömeszelték, nem látták el dudával, ezenkívül a levezető árkokat szeméttel és egyéb dologgal dobálták tele, tehát az állampolgári fegyelem bizonyos fokozódására, az állampolgári figyelem felhívására is szükség van. A külterületek belvízproblémája, vízproblémája valóban külön dolog, és itt megint rámutatok arra, hogy már a rendszerváltozást követően - de esetenként az elő tt is - nem történt kellő odafigyelés. Az elmúlt évtizedekben végrehajtott melioráció során létesült művek, árkok, átemelők, zsilipek, ezek műszaki tartozékai esetében tulajdonképpen még a tulajdon sincs minden esetben tisztázva. A technikát, a szivattyúmo tort, a kapcsolót, az egyéb dolgokat leszerelték, és ezek újraindítása még napjainkban is probléma. A probléma - mint Vincze képviselőtársam is említette - a levezető csatornák tulajdonjoga, ami esetenként állami tulajdonban, esetenként víztársulati, esete nként önkormányzati, esetenként magántulajdonban van, ami nem lenne baj, hogy kinek a tulajdona, ha ezek a levezető csatornák az elmúlt évtizedekben, legalábbis az utolsó években karban lettek volna tartva. Sajnos, az az általános gyakorlat, hogy a vízleve zető csatornák karbantartása nemcsak évekre, hanem évtizedekre visszavezethetően nem történt meg, és gyakorlatilag annak a csapadékmennyiségnek a levezetése, ami most lehullott, a levezető csatornák rendben lévő állapotában simán megtörténhetett volna. Nyi lvánvalóan néhány technikai eszközt, szivattyúmotort s a többit biztosítani kellett volna. A parasztság összefogásáról annyit, hogy meg kell védenem egy kicsit a saját választóimat: amikor nagy baj van, akkor igenis összefognak, hajlandók rá. Jó, kell hozz á egy szervező, kell hozzá egy képviselő, kell hozzá egy polgármester, de úgy érzem, hogy akkor mennek ezek a dolgok. Jómagam azt kell hogy mondjam, hogy a kormány hozzáállását maximálisan pozitívan értékelem, és amennyiben a kormány és a helyi politikai e rők, a helyi közélet vezetői és szereplői pártállástól függetlenül összefognak a bajban, úgy érzem, hogy az sokszor többet ér, mint a bőségesen adott forint. Tehát helyi viszonylatban elsősorban a helyi lehetőségeket is kihasználva kell megvalósítani. Kösz önöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne reagálni a vitában elhangzottakra. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vitá t lezárom. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
