Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ÉKES JÓZSEF, az MDF képviselőcsoportja részéről:
177 támogatási feltételek, ilyen szigorítások maradnak az önkormányzatok számára, akkor nem fogunk önkormányzatot találni, amely fogadókészséget tanúsítana e tekintetben a törvény alapján. Foglalkozni kell mindenképpen a termékdíj kérdésével. Ha egy kicsit visszagondolunk '96ra és '97r e, ehhez képest késett a törvény, óriási időcsúszás van, de megfogalmazódott a környezetterhelési díj kérdése. Mit gondoltak akkor a környezetterhelési díj kérdésében? A levegő, a talaj, az élővizeink szennyezését kell olyan formában megakadályozni, olyan bevételeket megteremteni, amelyek alapján Magyarországon az új technológia ki tud alakulni, tehát maga a háttéripar megteremtése is lehetővé válik. (11.20) Ma sajnos hiába próbáljuk meg törvény alapján magát a szelektív gyűjtést elindí tani, ha megfelelő háttéripar nem tud hozzá kialakulni. Én elsősorban azt mondom, hogy ehhez a magyar háttériparnak kell mindenképpen kialakulnia. A törvény különválasztja a szilárd és a folyékony hulladék kérdését. A szennyvíziszap kérdése: óriási gondot jelent ma Magyarországon a szennyvíziszap elhelyezése. Hova helyezzük? Ki tudotte alakulni ma Magyarországon az a technológia, amely alapján a szennyvíziszapból a veszélyes anyagokat ki tudjuk vonni? Nem alakult ki. Innentől fogva magának a szennyvíziszap elhelyezésének a kérdése maradna az önkormányzatok feladata - elnézést, belerokkannak az önkormányzatok, ha ezt így próbálja meg kezelni. Mindenképpen a tárcán belül, kormányzati szinten is egy alapot kell képezni - és itt jön be a környezetterhelési díj kérdése , hogy az önkormányzatoknál is maradjon meg egy visszamaradó rész, amelyből a későbbiek folyamán, majd akkor, amikor adott esetben maga a depónia vagy a gyűjtőállomás már betelik, vagy olyan hulladékok keletkeznek, amelyeket már abszolút nem lehet felhasználni - égetés után keletkező hulladékok tárolása, azok rekultivációja , akkor abból az alapból annak az önkormányzatnak igenis kell juttatni, annak mértékében, ahogy azt a feladatot adott esetben a régióban vagy a szubrégióban felvállalta. A reku ltiváció kérdése: a törvény úgy fogalmaz, hogy három évig kell elhelyezni. És utána mi lesz vele? Számos olyan depónia van ma Magyarországon, akár a vörösiszap, akár a szürkeiszap kérdését veszem figyelembe, amelynek ideiglenes tárolási lehetősége van. Rek ultiválunk. Mint ahogy Pap János képviselőtársam is elmondta, ráteszünk két vagy öt centi földréteget, és majd valami lesz belőle - de utána sajnos a saját élővizeinket tesszük teljes egészében tönkre. Hiányoznak a kormányrendeletek - határidők, ütemezés. Én is azt vártam magától a törvénytől, hogy valahol megjelenik egyfajta kormányrendeleti háttér, amelyben egyfajta ütemezés is van, hogy mikor, mit, ezt a célt milyen mértékben, milyen nagyságrendben és milyen határidővel kívánjuk elérni. Ezek hiányoznak. Ennek tudatában - mint ahogy Illés Zoltán a vezérszónoklatában elmondta - nagyon nehéz így befogadni magát a törvényt, mert kerettörvény. Tehát nincsenek benne nagyon pontos meghatározások, hogy mit, mikor, mire kívánunk elérni. A háttéranyag egyébként, a hatásvizsgálat nagyon jó volt, és köszönet ezért talán a tárca dolgozóinak, hogy ezt a rendelkezésünkre bocsátották, mert ebből már alapvetően egyfajta információt megkaphatott minden képviselő, aki kívánt és utána kívánt nézni ennek a dolognak. A megyék e gyeztetési kötelezettsége vagy a megyék feladata - megvan a területfejlesztési törvény. A területfejlesztési törvényből adódóan a régióknak, a területfejlesztési tanácsoknak is környezetvédelmi, környezetegészségügyi szempontból vannak, vagyis lesznek fel adatai. Tehát valahol a törvénynek a területfejlesztési törvényhez is valamilyen útonmódon közelítenie kellett volna, és feladatokat kellett volna meghatározni ezen a területen. Szeretném kérni mindenképpen, és ez a Magyar Demokrata Fórum álláspontja is, hogy nem szeretném, ha hasonlóképpen történne, mint a kamarai törvény esetében, amikor rengeteg módosítás beérkezett, és a végén tulajdonképpen úgy lett elfogadva, ahogy el lett fogadva. Ehhez a hulladékgazdálkodási törvényhez biztosan több száz módosító i ndítvány fog beérkezni, ezeket
