Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LOTZ KÁROLY, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
172 környezetének, akkor ezt nem fogja megtenni, nem fogja megtenni még akkor sem, ha szigorú szabály ok akarnák erre rákényszeríteni. Tisztelt Ház! Én azt gondolom, hogy maga a törvényjavaslat, miután ide került a tisztelt Ház elé, semmiképpen nem olyan jellegű, amelyet most megpróbálhatunk ízekre szedni, darabokra szedni, aztán a végén ismét összerakni. Ez nem vezethet sikerre! Ennek a törvénynek vannak olyan részei, vannak olyan nagyon jó tartalmi részei, amelyek köré a módosító indítványok felépíthetők. Ezért én azt kérem minden képviselőtársamtól, hogy a módosító indítványok ne olyan irányban kerüljene k be a Ház elé, amelyek egyes részeknek a bombázását és szétverését jelentik, hanem hogy azok egy egységként felépülhessenek, és egy egységként, illeszkedve az egész törvény egyébként meglévő konstrukciójához, elfogadhatóvá váljanak. Van ennek a törvénynek még egy olyan része, amely a bizottsági viták során élénk visszhangot váltott ki. Kiderült ugyanis, hogy a hulladékgazdálkodási terv, összefoglaló azt tartalmazza, hogy jelenleg körülbelül mindössze 80 százalékos a szolgáltatás Magyarországon, és bőven lé teznek olyan települések, ahol nincs is közszolgáltatás. Ez súlyos dolog! Ha valóban így van - és ez a tanulmányból következően így van, én miért ne hinném el , ebben az esetben azt jelenti, hogy ennek az országnak olyan leszakadt részei is vannak, ahol n em arról kell beszélni, hogy hogyan lehet megvalósítani az uniós pontokat és elveket, hanem úgy, hogy legalább bekapcsoljuk valamibe, ami ezen a területen valamelyes előrelépést jelenthet. Szeretnék külön szólni, bár már érintettem, a tulajdonosok problémá járól. Én nem tartom szerencsésnek, hogy a törvényen belül - és ezt nyomatékkal mondom - valahol úgy jelenik meg, mintha a tulajdonosnak objektív felelőssége lenne. Mindannyian tudjuk, hogy egészen ritka, kivételes eset az, hogy a tulajdonos önmaga létesít a saját ingatlanán szemétlerakót. Ez nem így történik! Valaki vagy valakik illegálisan elkezdenek lerakni valamit, rendszerint olyan anyagokat, amit máshol nem fogadnak be, és a tulajdonos egyszer csak észreveszi, hogy az ingatlana valamely része hulladék lerakóvá alakult. Nyilvánvaló, hogy nem lehet olyan módon eljárni, hogy minden ebből eredő kárt és veszélyt egyértelműen az egy szem tulajdonosra hárítsunk át, hiszen itt társadalmi problémáról és társadalmi megoldásról van szó! Ha ezt nem így tekintjük, h anem csak akként tekintjük, hogy a legegyszerűbb és a legkisebb ellenállás irányába menjünk el... - hiszen az egy szem tulajdonossal szemben az állam mindig roppant erős, az egy szem tulajdonossal szemben mindig nagyon könnyen és jól lehet érvényesíteni bi zonyos jogokat, más a helyzet, amikor már egy közösséggel szemben kell ezt érvényesíteni. Nem szabad, hogy a törvény ilyen irányba menjen el! Nem szabad ilyen irányban elmennie azért sem, mert még előbb a társadalommal el is kell tudnunk fogadtatni, hogy e z a hulladékgazdálkodási törvény, amely menthetetlenül tartalmazni fog szigorításokat, az ő érdekében van. Ha ezt kezdettől fogva úgy értelmezi, hogy nem az érdekemben, hanem ellenem van, akkor ez ellenállást fog szülni, és a törvény önmagában is halálra v an ítélve, hiába fogadjuk el. Én tehát azt gondolom, tisztelt Ház: közös érdekünk, hogy ez a törvény javítva, jobbítva, számos helyen pontosítva úgy kerüljön majd végszavazásra, hogy elfogadható legyen, és ha ez a törvény elfogadható, meggyőződésem szerint ez a Magyarországon ma még oly gyenge lábakon álló környezetvédelem területén nagy előrelépés lehet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Lotz Károly nak, az SZDSZ vezérszónokának. DR. LOTZ KÁROLY , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
