Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - Dr. Boda Ilona (FKGP) - a pénzügyminiszterhez - "Meddig fizet még a kormány a Budapest Bank adósságkonszolidációjával kapcsolatban?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
1691 megszabadítsa a problémás követelések egy részétől, de egyúttal megfogalmazódott a követelések további piacszerű kezelésének, valamint az adósok reorganizációjának igénye is. A kormánynak a bankok - jelen esetben a Budapest Bank - konszolidálásával kapcsolatos kötelezettségvállalása több milliárd forinttal terhelte az utóbbi évek költségvetését: az 1996os ÁSZjelentésben 1,8 milliárddal találkozunk ebből a célból; az 1997. évi ÁSZjelentésben 13,1 milliárddal találkozunk ebből a célból; de még a 2000. évi költségvetésben is további 3,3 milliárd nyert beállítást erre a célra. Az a tiszteletteljes kérdésem az államtitkár úrhoz, hogy meddig kell még a kormánynak a költségvetés terhére közpénzekből viselni a korábbi évek helytelen pénzügyi döntéseiből keletkezett terheket, nem mellékesen szólva az árvízre is fordítható igen nagy összegekről. Köszönöm. (Taps a Független Kisgazdapárt és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Kös zönöm. Az interpellációra Varga Mihály államtitkár úr válaszol. (A padsorok között állva beszélgető képviselők csoportja felé:) Megkérem a kormánypárti képviselőket, foglalják el helyüket! Tessék! VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a s zót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A Budapest Bank Rt. privatizációs szerződése, illetve az abban foglalt állami kötelezettségvállalás előhozatala időről időre megtörténik, különösen az állami költségvetés tervezésének, illetve értéke lésének időszakában. Ma már egyértelmű, hogy a Budapest Bank Rt. privatizációjánál alkalmazott megoldás nem tartozik a magyar banki privatizáció sikertörténeteinek sorába. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy akkor olyan szerződés megkötésére kerü lt sor, hogy minden olyan peres ügyben, amely a szerződés megkötése előtt született - és amelynek akár a lezárása is később történik meg , és a bank pervesztes lesz, akkor az állam ezért fizetési felelősséggel tartozik. (15.20) Szeretném azt is elmondani, hogy nem ez a kormány kötötte ezt a szerződést - mint ahogy a képviselő asszony ezt valóban elmondta , Bokros Lajos és Suchman Tamás miniszter urak voltak e szerződés megkötői. A tárgyalások a befektetőkkel arra vezettek, hogy a rendelkezésre álló rövid idő, a bank kellő átvizsgálásának hiánya és a nagynak ítélt országkockázat miatt a befektetők az eszközök könyvekből levezethető értékére meghatározott keretösszegű garanciákat, valamint a későbbiekben esetlegesen bekövetkezendő károkra biztosítékokat kért ek. Ugyancsak a szerződésben szerepelt az úgynevezett eszközkivásárlási garancia, amely az 1105/1997. (X.11.) kormányhatározat alapján lett végrehajtva. A garancia beváltása 1999. január hónapban történt, 9,7 milliárd forintos összegben. A Budapest Bank sz erződés utáni kifizetések összege eddig 11,9 milliárd forint összeget tett ki, ebben szerepelt garanciavállalás, kártérítés, opciólehívás. Valóban, ez kétségkívül igen nagy mértékben terheli az állami költségvetést. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a közs zférában 1 százalékos béremelés hatása körülbelül 11 milliárd forint, ebből tehát akár 1 százalék béremelést lehetett volna az elmúlt évben végrehajtani. A Budapest Bank szerződéséből adódóan a magyar államnak további fizetési kötelezettségei vannak a késő bbiekben bekövetkező káresemények esetén. E tételek túlnyomórészt peres ügyek, amelyek lezárása a jogerős bírósági végzés függvénye. A kifizetés esetén, mivel ezek terhelik az állami költségvetést, már a tervezés stádiumában számításba kell venni az összeg eket. A felmerülő tételek kártérítési igényt elégítenek ki, nem pedig garanciavállalást jelentenek, így ennek megfelelően szerepelnek a költségvetésben. Tájékoztatom a tisztelt képviselő asszonyt arról, hogy megbeszélések folytak már korábban is és folynak most is a kormány és a tulajdonos között, hogy hogyan és milyen módon lehetne a
