Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - Endre Sándor és dr. Bartha László (Fidesz) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez - "Mikor terjesztik ki az egységes díjfizetési rendszert az M5-ös autópályára?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - ENDRE SÁNDOR (Fidesz):
1681 probléma elsősorban a falvak és a mezővárosok zömében középkorú és idősebb korosztál yát érinti. A társadalmi igazságosság igényének megoldása valamennyiünk számára kötelező, csakúgy, mint a végleges és megnyugtató rendezés. Miután ilyen hangulat alakult ki, azt kell mondanom, hogy én Nagyatádi Szabó István szavaihoz, gondolatához tartom m agam: "Nem sebeket ejteni, hanem sebeket gyógyítani jöttem ide." (Pásztohy András: Szegény, most biztos forog a sírjában!) Köszönöm a miniszter úr válaszát, amit elfogadok. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Bár n éhányan még ellenzéki oldalról is szerették volna elfogadni a miniszteri választ, de erre most nincs lehetőség, mert nem tudunk szavazni. Endre Sándor és dr. Bartha László (Fidesz) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minis zterhez - "Mikor terjesztik ki az egységes díjfizetési rendszert az M5ös autópályára?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Endre Sándor és Bartha László, a FideszMagyar Polgári Párt képviselői, interpellációt nyújtottak be a Miniszterelnöki Hivatalt vezető mi niszterhez, "Mikor terjesztik ki az egységes díjfizetési rendszert az M5ös autópályára?" címmel. Az interpellációra a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válaszol. Ezúttal Endre Sándor képviselő urat illeti a szó. ENDRE SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A területpolitikának minden országban alapvető célja, hogy segítse a társadalmigazdasági fejlődést, miközben mérsékli az egyes térségek verseny képességében rejlő különbségeket, és segíti a térség felzárkózását. Egyegy földrajzi terület megközelíthetősége alapvetően meghatározza az adott régió gazdasági fejlődését. Azokban a térségekben, ahová az autópálya már eljutott, a fejlődés látványos eredm ényeket hozott, és a területi politika által is célzott felzárkózás elindult. Az M5ös autópálya - bár átszeli Pest megye egy részét is - elsősorban a DélAlföld, BácsKiskun, Csongrád és kisebb mértékben Békés megye fejlődését befolyásolja. Az autópálya l ényegében BácsKiskun és Csongrád megye határáig épült meg. (14.40) Kecskemét és Kiskunfélegyháza tapasztalatán már most látható, hogy a technológiai transzfereket jelentő feldolgozóipari tőkebefektetések növekedése és a munkanélküliségi ráta más körzetekn él hangsúlyosabb csökkenése szinte együtt halad az autópályával. A Budapesttől Kiskunfélegyházáig tartó autópálya mindkét oldalán mintegy 20 kilométeres sáv mára versenyképes alternatívájává vált a NyugatDunántúl dinamikusan fejlődő körzeteinek. Az autópá lya különböző szakaszainak megépülését követően Kecskeméten és Kiskunfélegyházán jelentős mértékben növekedtek a befektetések, a működőtőkebeáramlás. A legnagyobb fejlődés a gépiparban tapasztalható, de emellett a feldolgozóiparban és a turizmusban is erő teljes a fejlődés. A feldolgozóipari, de mindenekelőtt a gépipari befektetéseknél az autópálya megléte vagy hiánya meghatározó jelentőségű. Az autópálya megépülése ugyanakkor javította a már létező vállalkozások piaci pozícióját, értékesítési lehetőségeit is. Az M5ös autópálya építésének folytatása társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt alapvető kérdés a délalföldi régió számára. A közlekedési hálózat korszerűsítése és ezen belül az autópályaépítés folytatása területpolitikai szempontból is a legfő bb prioritás a régiónkban. A meglévő pályaszakaszok igénybevételénél a jelenleg alkalmazott díjfizetési rendszer aránytalanul nagy terhet ró a használókra az ország többi autópályáján bevezetett matricás fizetési rendszeréhez
