Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - Dr. Dán János (FKGP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Mi lesz a szövetkezeti üzletrészekkel, avagy kik viszik szét a mezőgazdasági szövetkezeteket?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. DÁN JÁNOS (FKGP):
1679 Szeretném jelezni, hogy nemcsak csökken a pedagógusok létszáma, hanem a pedagógusok életkora is változik, sajnos öregszenek a pedagógus pályán dolgozók, és ha ilyen a társadalmi és az any agi megbecsülés, akkor nem sokan maradnak a pályán. A nem pedagógus munkakörben dolgozókkal kapcsolatban elmondottakat pedig azért nem tudom elfogadni, mert a 8,25 százalékos szorzó náluk nem jelent bérnövekedést, hiszen az önkormányzatok saját erőből megt ették azt a 1013 százalékos bérfejlesztést. Tehát tulajdonképpen nem kaptak semmit, és méltatlan, hogy pár száz forintot kapnak olyan dolgozók (Az elnök csenget.) , akik egész életüket ezen a pályán töltötték. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : A képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 165 igen szavazattal, 79 nem el lenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Dr. Dán János (FKGP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Mi lesz a szövetkezeti üzletrészekkel, avagy kik viszik szét a mezőgazdasági szövetkezeteket?" címmel E LNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Dán János, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez, "Mi lesz a szövetkezeti üzletrészekkel, avagy kik viszik szét a mezőgazdasági szövetkezeteket?" címmel. Dán János képviselő urat illeti a szó. (14.30) DR. DÁN JÁNOS (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A történet a parasztságnak a szövetkezetekbe történő önkéntes belépéséig nyúlik vissza. Az önként es belépők földje, kocsija, lova, egyéb termelőeszköze közös használatba ment át. A szövetkezetek vagyonnevesítése két lépcsőben zajlott. Először, még a Némethkormány idején a szövetkezeti vagyon belső szabályzatban meghatározott mértékét, annak legfeljeb b 50 százalékát juttatás címén a tagok tulajdonába lehetett adni, majd a rendszerváltozás után a teljes szövetkezeti vagyon nevesítve lett, sőt egyetlen alkalommal, 1992 júniusától december 31ig aki akart, a vagyonrészével ki is válhatott a szövetkezetekb ől. Bár társadalmi igény később is lett volna hasonló lehetőségre, ilyenre többször nem került sor. Felvetődik a kérdés: egyszer volt Budán kutyavásár? 1993. január 1jéig 1273 szövetkezet alakult át, a vagyonnevesítés 1 millió 140 ezer főt érintett. Tömeg esebb kiválásra a munkahely féltése mellett az egyes szövetkezeti vezetők részéről elhangzó megfélemlítő kijelentések - nem fog nyugdíjat kapni s a többi , valamint az üzletrészek utáni osztalék fizetésének az ígérgetése miatt nem került sor. Az agrárszöv etkezetek eszközértéke 1998ban 345 milliárdot tett ki, az üzemi tevékenység árbevétele 323,6 milliárd, ebből üzemi ráfordítás 310,3 milliárd forint volt. Az üzemi tevékenység eredménye 13,3 milliárd volt. A pénzügyi műveletek 9,4 milliárd veszteséget okoz tak. Az egyéb növekvő és csökkenő tételek figyelembevétele során a szövetkezetek adózás előtti eredménye 9,3 milliárd forint, melyből 1,3 milliárd forintot fizettek ki jóváhagyott osztalék címén. Szeretném felhívni a miniszter úr figyelmét, hogy a szövetke zeti és kívülálló üzletrésztulajdonosok egyre kevésbé látják biztosítva üzletrészeik jövedelemtermelő képességét, sőt
