Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - Kristyánné Aknai Erzsébet (MSZP) - az oktatási miniszterhez - "Miért hagytuk, hogy így legyen?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - KRISTYÁNNÉ AKNAI ERZSÉBET (MSZP):
1677 Úgy vélem, az elmúlt egy hónap bizonyítja, hogy tűrhetetlen állapot alakult ki, és ebben bizony a miniszternek is megvan a maga felelőssége. Köszönöm. A választ nem fogadom el. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az interpellá cióra adott választ, ezért kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a miniszter úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 160 igen szavazattal, 75 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. (14.20) Kristyánné Aknai Erzsébet (MSZP) - az oktatási miniszterhez - "Miért hagytuk, hogy így legyen?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Kristyánné Aknai Erzsébet, az MSZP képviselő je, interpellációt nyújtott be az oktatási miniszterhez, "Miért hagytuk, hogy így legyen?" címmel. A képviselő asszonyt illeti a szó. KRISTYÁNNÉ AKNAI ERZSÉBET (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! (Zaj.) Mivel pedagógus lévén nem szo ktam hozzá, hogy ilyen zajban beszéljek, ezért adok önöknek öt másodpercet, hogy befejezzék a megkezdett mondataikat, és akkor elkezdem. (Taps az MSZP soraiból.) Tisztelt Államtitkár Úr! A közoktatásban dolgozók helyzete már régóta megoldatlan, ezért is sz ól így kérdésem, ahogy szól. A jelenlegi kormány választási ígéretei ellenére nem tudta megoldani ezt a problémát, elmaradt a közoktatási reform, a Nemzeti alaptanterv romokban van, az iskolák anyagi támogatása egyre csökken, a fókuszált béremelés is inkáb b kuszált helyzetet teremtett. A pedagógusok bérének rendezését úgy próbálták megoldani, hogy a minőségi bérpótlékot átalakították - ez sajnos szűkítést jelentett , és az így keletkezett forrást osztották szét. A hozzáértők számára világos, hogy a magyar közoktatás fokozatosan ettől is rosszabb helyzetbe került. A pedagógusok illetménye 1999ben az 1,19os szakmai szorzó révén emelkedett. Az idei évben 8,25 százalékos a pedagógusbéremelkedés, illetve 5 százalékos az egyéb közoktatási dolgozók béremelése. Ez tulajdonképpen stagnálást jelent, illetve ha a tervezettet meghaladó lesz az infláció, akkor még csökkenést is jelent. A költségvetés a 8,25 százalékos béremelésből csak 5 százalékot biztosít. A hiányzó részt az önkormányzatoknak kell saját erőből kigaz dálkodni helyi adóból, létszámleépítésből, úgynevezett racionalizálásból. Tudjuk, hogy a személyi jövedelemadó átengedett része csökkent az önkormányzatoknál, így igen nehéz helyzetbe kerülnek azok, akik ezt meg akarják tenni. Az alulfinanszírozott önkormá nyzatok ezért kénytelenek vagyonukat felélve, vagy más fontos feladattól forrást elvonva megvalósítani a törvényben előírtakat. Az Oktatási Minisztérium az érdekvédelmi szervezetekkel középtávú bérfelzárkóztatási tárgyalásokat kezdett. A minisztérium szeri nt a pedagógusok átlagkeresete 2004re 134 ezer forint lenne. A bérnövekedésért cserébe jelentősen növelni kell a pedagógusok kötelező óraszámát, és évenként 4 százalékos létszámcsökkentéssel kell számolni. (Folyamatos zaj.) A közoktatási intézményekben ne m pedagógusként dolgozó közalkalmazottak részére az előző évi költségvetés nem biztosított garantált bérnövekedést. A 2000. évi költségvetés elfogadásakor a parlament kormánypárti többsége nem vette figyelembe, hogy a (Az elnök csenget.) fenntartók...
