Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 11 (132. szám) - Az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló törvényjavaslat; valamint az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő használatáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1651 ebbe n számos határozat és állásfoglalás született, többek között éppen ennek a logikának a kifejtésére, a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló törvény esetében, illetve a szervezett bűnözés elleni törvény esetében. Az Alkotmánybíróság egyértelműen leszö gezi, hogy valamely alapjogról szóló törvényhez minősített többség előírása nem zárja ki, hogy az illető alapjog érvényesítéséhez szükséges részletszabályokat egyszerű többséggel hozza meg a parlament, de - tette hozzá az Alkotmánybíróság - az alkotmány el őírása szerint minősített többséggel megalkotott törvényt egyszerű többséggel hozott törvénnyel módosítani nem lehet. Ez az alapelv most is érvényesül. Nincs szó arról, hogy egy kétharmados törvényt szeretne ez a törvénytervezet egyszerű többséggel módosít ani. Miért is nincs erről szó? Azért, kérem, mert a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló '89. évi XXXIII. törvény meghatározza a párt vagyonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat, ezek körében meghatározza a párt vagyonának elemeit. Ez a törvény valóban egy kétharmados törvény, de ez a törvény igazából csak a pártok részére ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokról szól. És így, tartva az alapelvet, hogy a kétharmados törvényt nem lehet módosítani 50 százalékkal, ennek a veszélye sem fe nyeget, hiszen itt nem a tulajdonba adásról van szó, hanem másról, ezen túlterjeszkedően csak egy lehetőségről van szó, hogy esetleg ingyenes használatba is lehet adni pártoknak működésük céljából, kizárólag irodai működés céljából esetleg ingatlant. Ugyan akkor a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló '90. évi LXX. törvény 6. §a arra ösztönzi és kötelezi a törvényhozót, hogy a megszűnt kezelői joggal érintett ingatlanok hasznosításáról törvényt kell alkotni. Ez nagy részben meg is tö rtént eddig, meglepő módon, kivéve a pártok által ingyenesen használt ingatlanok esetét. Pont ezt az egyetlenegy kivételezettséget szeretné a mostani törvénytervezet rendezni. Önök itt részletesen hallották már azokat a számadatokat és a törvénynek a majda n működő részét, hogy milyen elvárásokat és kötelezettségeket ró a pártok felé, akár azok felé, amelyek most jelenleg használnak - még a jogtalan használatra is kitérve , akár arra, hogy hogyan lehet majdan igényelni a törvény életbe lépése után ezeket az ingatlanokat. A két törvényjavaslat - amint említettük - a pártokról szóló törvény által nem szabályozott, tehát az ingyenes ingatlanhasználat kérdését kezdi majd meg rendezni. Ez természetesen - mint említettem - egyáltalán nem jelenti azt, hogy kétharma dos törvénnyel kellene erről rendelkeznünk, hiszen az eredendően felsorolt törvényi rész már a megszületésekor is 50 százalékos törvényi rész volt. A párttörvényből és az alkotmányból ugyanis nem következik az, hogy az ott meghatározott pártvagyonelemek kö rét meghaladóan egyéb állami juttatásokat, kedvezményeket kell biztosítani a pártok részére, tehát erre vonatkozóan nincs kétharmados szabályozási kötelezettség. Ha viszont az állam élni akar ezzel a plusz pótlólagos lehetőségével, az - mint említettem - e gyértelműen az 50 százalékos hatáskörbe tartozik. Egyébként a vita kapcsán és a törvénytervezet megjelenése után a sajtón keresztüli vita kapcsán kihallatszott még egy logikai okfejtés, hogy miért is szabálytalan ez az egész. Ott az arányosság elve került napirendre, miszerint jó lenne valamilyen bejutási arányhoz igazítani esetlegesen az ingatlanhasználati kérdéskört. Ebben ugyancsak nincsen egyértelmű példa. Mert önök pontosan tudják, hogy a pártok finanszírozására vonatkozó törvény a bejutási arányszámho z hasonulva jelöli meg, hogy melyik párt évente mekkora anyagi támogatásra jogosult. Ugyanakkor ugyanez a törvény, amely kétharmados törvény, pontosan rendezi, hogy a pártok tulajdonába kerülő ingatlanok kérdése, a pártszékházak ügye nem arányosan, nem a b ejutási aránnyal arányosan történik, hiszen általánosan rendelkezik, hogy minden párt kap, kapott székházat. Tehát látható a példából is, hogy nem eldöntött, és nincs is rá egyértelmű utalás, hogy esetleg az arányossághoz kellene kötni például bármely inga tlanhasználatot. A törvény nem is ezen a logikai alapon épül fel, hanem az egységes szabályozás alapján, miszerint minden pártnak joga van 30 állami ingatlan használatára, ezen belül lebontva budapesti és vidéki arányokra.
