Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KÓRÓDI MÁRIA, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
163 DR. KÓRÓDI MÁRIA , az önkormá nyzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Könnyű helyzetben vagyok, mert az előttem szóló Weszelovszky Zoltán, az önkormányzati bizottság többségi véleményének előadója szinte kivétel nélkül felsorolta azokat a kritikai észrevételeket, amelyeket a kisebbség megfogalmazott. Az önkormányzati bizottság többsége álláspontját valójában nem fejtette ki a bizottság ülésén, ahogy ez már szokásos a bizottságok ülésein. Hogy végül is miért jutottak arra a következtetésre, hogy a rengeteg hiba és probléma ellenére támogatják ezt a javaslatot, azt szintén hallottuk az önkormányzati bizottság többségi véleményének előadójától. A kisebbség is azt gondolja, hogy szükség van erre a törvényjavaslatra, méghozzá elég régóta szükség van rá, ezért elég régóta dolgoznak is rajta, mégis úgy tűnik, nincs kellő alapossággal átgondolva, nincs érthető, megvalósítható rendszerbe foglalva. Pedig e nélkül az áttekinthetőség, érthetőség és megfelelő rendszerbe foglalás nélkül a hulladékgazdálko dás kérdései nem kezelhetők. Alapvetően, koncepciójában elhibázott ez a törvényjavaslat azért, mert a hulladékkezelésre vonatkozó rendelkezéseket nem a hulladék természete alapján fogalmazza meg, a hulladék kezelése nem a hulladék természetéhez igazodik, h anem ahhoz, hogy kinél keletkezik a hulladék. Ez az alapvetően hibás kiindulási pont teszi nagyon zavarossá a helyzetet, hiszen a hulladékkezeléssel kapcsolatos felelősséget a gyártók, a termelők, a hulladékbirtokosok és az ingatlantulajdonosok között olya n áttekinthetetlen módon szabályozza, hogy a végére egyáltalán nem derül ki, hogy amennyiben a hulladék megfelelő kezelése nem történik meg, akkor ezért a felelősség kit is fog terhelni. Az általános koncepcionális problémán túl az önkormányzati bizottság kisebbsége természetesen azt vizsgálta meg kellő mélységben, hogy a törvény milyen feladatokat ró az önkormányzatokra, és megteremtie annak megfelelő eszközrendszerét, a terhekhez hozzárendelie a megvalósításhoz szükséges finanszírozási rendszert, vagy l ehetővé teszie, hogy a kötelező közszolgáltatás keretében azt az önkormányzatok megteremthessék. A kisebbség megállapította, hogy a törvény az eddig jólrosszul működő kötelező közszolgáltatási rendszerbe - mondhatnánk - avatatlan kézzel nyúl bele. Ugyani s a jövőben ez a törvény a kivételt teszi fő szabállyá, mert amikor a gazdálkodó szervezetek részére lehetővé teszi, hogy ne vegyék igénybe a kötelező közszolgáltatást, akkor tulajdonképpen mindenki számára lehetőséget biztosít arra, hogy a közszolgáltatás alól kibújjon. Kis túlzással nyugodtan mondhatjuk, hogy ma az országban mindenkinek van otthon egy bt.je, a bt. gazdálkodó szervezet, következésképpen szinte minden háztartás ki tudja magát vonni ez alól a kötelező közszolgáltatás alól. Ezáltal igazából két probléma keletkezik; egyrészt ellenőrizhetetlenné válik a hulladék sorsa, másrészt pedig azoknak kell megfizetni a kötelező közszolgáltatást, akik valamilyen módon mégsem tudják magukat ez alól a közszolgáltatás alól kihúzni, és ezek számára lényegesen drágább lesz, mintha mindenkinek részt kellene vennie ebben a rendszerben. Szemét pedig mindenképpen keletkezik és kikerül a közterületekre, az elhagyott külterületekre, ahonnan ismét csak az önkormányzatok lesznek kötelesek gondoskodni az elszállításáról anélkül, hogy lehetőségük lenne megkeresni azokat, akik a szemetet - arra hivatkozással, hogy gazdálkodó szervezetként maguk gondoskodnak az eltüntetéséről - ide szállították. Az önkormányzatok a jövőben kötelesek lesznek úgynevezett hulladékgazdálkodási tervet készíteni, de a törvényből az nem derül ki, hogy a tervekből fakadó kötelesség és felelősség hogyan fog megoszlani. A törvény arra is tesz utalást, hogy az állam a hulladékgazdálkodási feladatokhoz hozzájárul - a miniszter úrtól is hallottunk néhány kitételt arra, hogy ez milyen formában fog megtörténni , de az ez évi és a következő évi költségvetési előirányzatok valójában semmilyen olyan tételt nem tartalmaznak, amelyek alátámasztanák a miniszter úr állítását és a törvény rendelkezéseit, hogy
