Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 10 (131. szám) - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH IMRE (FKGP):
1566 Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Magam is a 13. ponthoz és még egy ponthoz, a 123ashoz szeretnék hozzászólni, amit ezen a fejezeten bel ül tárgyalunk. A 13ashoz néhányan előttem hozzászóltak. Tulajdonképpen a kormányzati előterjesztést - és ezért adtam be ide módosító indítványt - egy kicsit keménynek érzem, ugyanakkor Wiener képviselő úr egy másik végletet mond, hogy ne is szabályozzunk. Én a kormányelőterjesztéssel értek egyet a tekintetben, hogy ha az elmúlt tíz évi gyakorlatunk példasora arra hívja föl a figyelmet, hogy bizony pártállástól, településnagyságtól függetlenül ezek a problémák előfordulnak, akkor meg kell kísérelnünk, ha n em is a teljesség lehetőségével, de az igényét nem elvetve, hogy szabályozzunk. Tehát egyetértek azzal, hogy az előterjesztő szabályozni akar, de ugyanakkor merevnek érzem a szabályzást, amely azt mondja ki, hogy ha az önkormányzati képviselő egy éven át n em vesz részt a testület ülésén, és azt mondja, mindegy, hogy miért nem vesz részt, ezt a szempontot én félresöpröm, lehet ez egy jó szándékú, objektív ok; a MIÉP képviselője utalt két ilyen eklatáns példára, például az egyik egy egészségügyi példa volt. É n is erre utalok, hogy egy egészségügyi probléma az egyénnek nem felróható, rajta kívülálló, és ugyanakkor meg is szűnhet vagy megszüntethető, vagyis meggyógyulhat az illető, és ebben az esetben mi kategorikusan miért is akarjuk őt kizárni. Pláne akkor, ha Wiener képviselőtársam véleményét is idemetszem gondolatban, amely azt mondja, hogy elsősorban a választóinak tartozik felelősséggel, persze egy másik példára gondolva. Ezzel egyetértek, de szeretnék egy ellenpéldát is állítani. Tulajdonképpen mégiscsak k ell szabályoznunk, és ha neki felróható, akkor alkalmazni kell a kormány elképzelései szerint, de hangsúlyozom, akkor, hogyha ez önhibájából eredő - a módosító indítványomhoz pillanatnyilag ragaszkodva. Viszont Wiener képviselő úr azt mondja, hogy nem szab ad kvázi bíróságot játszani a testületnek a vele egyenrangú társai fölött. Ezt alaptételként el is fogadom, azonban gondoljunk bele, hány olyan eset volt az elmúlt esztendőkben, hogy egy képviselő, mondjuk, méltatlan magatartást tanúsított képviselőtestül eti ülésen. Ebben az esetben az ő jelenlététől gyakorlatilag az ő választói a testület normál tagjait nem tudták megfosztani, hanem a választók a képviselőtestületen, a polgármesternek adott hatás- és jogkörökön keresztül vagy az SZMSZ szabályozása szerin t juttatták kifejezésre azt, hogy ez nem méltó dolog. Tehát van egy közvetett üzenete, működési lehetősége a választóknak. (18.40) Én tehát a kormány képviselőjét megfontolásra kérném, hogy a két véglettel szemben esetleg a módosító indítvá nyom mentén való, igaz, hogy szubjektív módosítást legyen olyan kedves figyelembe venni. Az utolsó gondolatom a 123ashoz szól, amely a polgármester esetére vonatkozik, aki nem tesz eleget tulajdonképpen az összeférhetetlenség bejelentésének, megszüntetésé nek. Gyakorlatilag itt a különbség a megközelítésben a módosító indítványom és a kormányzati előterjesztés között egy ponton van. Azon a ponton, hogy magam ezt minősített többséghez szeretném kötni, és pillanatnyilag ezt szeretném is fönntartani. Miért? Az ért, mert bizony ez egy nagyon súlyos kérdés. Akár időközi választást is indukálhat, és tudjuk, hogy ez milyen átrendezést gerjeszt a település egészében, akár egy képviselőtestületben is. Miért akarjuk előterjesztői oldalról - kérdezem , hogy minél keve sebbek tudják ezt a meghatározó döntést meghozni, kvázi a polgármester kiszolgáltatottabbá válik? Én logikailag teljes mértékben úgy érzem, hogy ez azonos a képviselők azonos esetére, amelyre vonatkozóan szintén egy módosító indítványt adtam be, csak egy m ásik fejezetben tárgyaljuk. Ott is a minősített többséghez bátorkodnám kötni ezt a nagyon fontos döntést, hiszen sokkal kisebb, lényegtelenebb kérdésben az önkormányzati törvény minősített többséghez köt bizonyos testületi döntéseket, amelyek személyi jell egűek. Tehát én fönntartom, és szeretném kérni a kormány képviselőjét, hogy kerüljön megfontolásra az, hogy minősített többséghez kössük a polgármester ügyét, azért, mert súlyát tekintve a többség
