Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 10 (131. szám) - Határozathozatal a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A helyi önkormányzatok 2000. évi új címzett támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
1546 Az eddigi felszólalások kapcsán - főleg ellenzéki oldalról - az önkormányzati pályázatok politikai diszkriminációjáról és a leépülőfélben lévő állami támogatási rendszerről esett szó. Tisztelt Képviselőtársaim! Én két fontos dologra utalnék ebben a tárgykörben. Az első: a 2000. évi új, kormány által támogatott és el utasított pályázatokat számba véve a következők állapíthatók meg a mellékletként csatolt táblázatok elemzése alapján. Az 1es számú mellékletben a kormány által támogatott induló projekteknél a beruházások értékének összesenje 25 milliárd 248 millió. Ebből a beígért sajáterőrész 13 százalékot tesz ki, míg a kivitelezésnél óhatatlanul szükséges címzett támogatási hányad 87 százalékot jelent. Megvizsgáltam a 2es számú mellékletben szereplő elutasított pályázatokat is. Az elutasított pályázatok tervezett ber uházási költsége 19 milliárd 545 millió forint. Sajáterőhányadként 20 százalékos részarány szerepel feltüntetve, míg az igényelt támogatási volumen 80 százalékos részarányt testesít meg. Tehát az arányszámok összevetése alapján az állapítható meg, hogy az elutasított pályázatok sajátforrásellátottsága kedvezőbb lett volna, mint a győztes pályázatoké. (Dr. Juhászné Lévai Katalin helyét a jegyzői székben Mádai Péter foglalja el.) Az elutasított pályázatok sorában négy fővárosi önkormányzati beruházási terve zet és egy XIII. kerületi projekt szerepel. Vitathatatlan az, hogy a Gyálipatak mederrendezése, a BajcsyZsilinszky Kórház diagnosztikai és műtéti tömbjének létesítése, a főváros keretei között működő tordasi értelmi fogyatékosok otthonának rekonstrukciój a, a Váci Mihály Kollégium rekonstrukciója és energiaracionalizálása, illetve a Fővárosi Levéltár új épületének építése égető szükségszerűség. Ezen pályázatok egytől egyig költségvetési fedezet hiányára való hivatkozással kerültek elutasításra. Az elutasít ott fővárosi pályázatok ismeretében úgy érzem, hogy ismételten rá kell irányítanom arra a figyelmet, hogy a fővárosi önkormányzat és a kormány pénzügypolitikája között ellentmondások húzódnak meg, illetve ha már ellentmondások vannak, akkor a feszültségek feloldásának igénye is jelentkezik. Ebben a körben szükséges arról szólni, hogy a 92 milliárdos fővárosi önkormányzati pénzügyi tartalék halmozódása, a másik oldalon pedig a földfelszíni közlekedés, a kórházak, oktatási intézmények fejlesztésének elmaradás a s a metróberuházás előirányzatra történő pénzügyi tartalékolás folyamatos halmozódása egyre nagyobb feszültségeket szül. Alapvető igény az, hogy az SZDSZes fővárosi önkormányzat és a Fideszkormány közötti sorozatos nézeteltérések, háborúskodások sorábó l a főváros lakossága győztesként kerüljön ki. Ez csak úgy lehetséges, ha a fővárosi önkormányzatot vezető SZDSZ feladja az értelmetlen harcát a kormánnyal szemben. Az elutasított pályázatok körében egy másik fontos területet szeretnék kiemelni. Az abonyi városi önkormányzat szintén pályázatot nyújtott be a Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola rekonstrukciós beruházásaira. Én elfogadom azt, hogy most a pályázat elutasításra került, de úgy gondolom, hogy 2001re feltétlenül olyan helyzetet kell teremteni , illetve helyzetbe kell hozni az abonyi önkormányzatot, hogy a Kinizsi Pál Gimnázium hét tantermes rekonstrukciós bővítése megtörténjen. A beruházás megvalósulásának indokoltsága több szempontból is fönnáll. Szabad legyen elmondanom, hogy a gimnázium tanu lólétszáma nappali tagozaton 140 fő és levelező tagozaton pedig 100 fő. Jelenleg hat tanteremmel rendelkeznek, ebből egy számítástechnikai szaktanterem. Ugyanakkor nincs a gimnáziumnak természettudományi szaktanterme, nincsenek szertárok, nincsenek laborok . A hat tanterem közül egy sem felel meg a műszaki előírásoknak. Összességében a külső körülmények és a tárgyi feltételek riasztóan hatnak az abonyi gimnáziumban. A most folyó teljes pedagógiai vizsgálat során a szülők és a diákok ezt egyértelműen nehezmén yezték. Amennyiben ezek a feltételek nem változnak, úgy veszélybe kerül Abony városban a középfokú oktatás. A bővítés mellett szól mindenképpen, hogy a gimnázium alapító tagja az Abony és Térsége Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak, és a vállalkozók is ig énylik, hogy a továbbképzést, a szakmai
