Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 10 (131. szám) - Határozathozatal a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A helyi önkormányzatok 2000. évi új címzett támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
1534 Felmerült a bizottság ülésén, hogy az induló támogatás körében a főváros egyetlen egészségügyi, illetőleg szociális ber uházással sem szerepel a listán, ugyanakkor két örökzöld beruházási javaslata, a Bajcsy Kórház beruházási terve és a tordasi beruházás ismételten visszaköszön a nem támogatottak listáján. Úgy gondolom, hogy mind a két beruházás nagyon hiányzik a fővárosi e llátásból. Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek figyelembevételével az egészségügyi és szociális bizottság 12 igen, 2 nem szavazattal és 6 tartózkodással tartotta a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy a gazdasági bizottság kíváne előadót állítani. (Dr. Latorcai János: Nem.) Nem kíván előadót állítani. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalásokra kerül sor az ajánlás szeri nti 15 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezőknek adom meg a szót. Ismertetem az első három hozzászóló sorrendjét: elsőként megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak, FideszMagyar Polgári Párt; őt követi majd Ecsődi László, a Szo cialista Párt részéről (Közbeszólás az MSZP soraiból: Pozsgai Balázs!) , de jelzik, hogy nem ő, hanem Pozsgai Balázs, a Szocialista Párt részéről; harmadikként pedig Bernáth Varga Balázs képviselő úr neve szerepel a listán, tehát ő lesz a harmadik hozzászól ó. Bernáth Ildikó képviselő asszonyt illeti a szó. (16.00) BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A politikai demokrácia újjáépítése óta a fiatal magyar demokrácia legtöbb elismertséget szerzett szereplői közé tartoznak a helyi önkormányzatok. Településeink politikai és közszolgálati intézményei a polgárok többségének bizalmát élvezik. Falvainkban és városainkban mindig könnyebben elérhetjük a politika formálóit, a helyi képviselőket. A szükségleteinket, mindennapi igényeinket sz olgáló intézmények, így például az orvosi rendelők, az óvodák, iskolák működése áttekinthetőbb a településen élő polgárok számára, mint az országos szintű, nagy intézményrendszerek működése. Az ország fejlődése, a gazdasági helyzet javulása is összekapcsol ódik a polgárok helyi tapasztalataival. A gazdasági növekedésről, a családok helyzetének javulásáról szóló hírek akkor nyerhetnek megerősítést, ha szűkebb hazánkban, falvainkban, városainkban látjuk, hogy utak, járdák, óvodák, iskolák, kórházak épülnek, és szombatonként megint a házépítők zajától lesznek hangosak utcáink, és reméljük, hogy a környezetünkben több gyermeket nevelő szülők arca egyre kevésbé lesz gondterhelt. A helyi politika emberközeliségéért és a helyi közszolgáltatások megfelelő színvonaláé rt nagyon sokan, helyi és országgyűlési képviselők, az ott élő polgárok együtt ajánlják fel különböző önkormányzati alapítványok működéséhez, támogatásához személyi jövedelemadójuk egy százalékát. Örömmel állapíthatjuk meg tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy önkormányzataink működése, az önkormányzatok és a polgárok kölcsönös együttműködési viszonya a polgári magyar demokrácia egyik sikertörténetének nevezhető. Az 1992 óta működő címzett és céltámogatási rendszer feladata az, hogy hozzájáruljon a helyi k özösségek sikeres működéséhez. Azért született, hogy a helyi közösségek életének minőségét javító programokat támogassa. Címzettjei mindig az adott településen lakó polgárok, ők lesznek ugyanis azok, akik a többmilliós vagy milliárdos beruházás hasznát, el őnyeit élvezni fogják. Tisztelt Képviselőtársaim! A programok támogatására nyújtható állami pénzforrás azonban sajnos mindig kevesebb, mint a nyilvánvalóan jogos igény. Ezzel a gonddal ez idáig minden
