Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 24 (130. szám) - Az ülésnap megnyitása - A növényvédelemről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. NÉMETH IMRE (MSZP):
1462 szempontból véleményem szerint sok kiskapu marad a törvényben. Ezt a részét nem néztem meg annyir a, elárulom önnek becsületesen. De amikor arról beszélünk, hogy a virágzó növényeknél vegyszeres védekezést végezni, ez nem igazán korszerű technológiára vall egyébként. Nem is nagyon örülnék, ha ez a törvényben maradna, hiszen ha gyomnövények ellen történ ik a védekezés, akkor se virágzó növények esetében. Ha pedig egyéb károsítók ellen történik, akkor is, azt hiszem, nem az az ideális időpont, amikor a gyomnövények virágoznak. Vagy a kultúrnövényről már nem is beszélve, mert ritka az, amikor (Dr. Kis Zoltá n: Nem erről van szó!), mondjuk, kultúrnövény virágzik... (Dr. Kis Zoltán: Kényszerérés!) Kényszerérés, így van, tudom (Dr. Kis Zoltán: Nem tudod, mert nem azt mondod!) , de a gyomnak már nem kell ott lennie; de a kultúrnövénynél nem kimondottan előnyös, am ikor virágzik. A kényszerérésnél, mondjuk, a kultúrnövény nem virágzik és... (Dr. Kis Zoltán: Dehogynem!) Akkor nem szoktuk, mondjuk ezért... Az érésgyorsítás egészen más és a virágzásban való is. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen . Ugyancsak hozzászólásra következik Németh Imre képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr! DR. NÉMETH IMRE (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a vitaszakaszban a 21., a 3 2. és a 44. sorszámú módosító indítványokkal kapcsolatban szeretnék néhány gondot felvetni, és kérem a támogatásukat, mert a bizottsági ülésen nem minden esetben kaptam megnyugtató választ. Első témakörként, a 21. kapcsolódó módosító indítvány kapcsán, egy valós, a gyakorlatból hozott problémára szeretnék megoldást találni, s a módosító indítványt is ezért adtam be. Sajnos, a gyakorlatban nagyon gyakran előfordul, főleg a II. és a III. kategóriájú szerek esetében, hogy a termelő azt tapasztalja, hogy elvégz i ugyan a növényvédelmi munkát, de annak a hatása messze elmarad a várttól, vagy egyáltalán hatástalan a védekezés az adott ügyben. Ennek a védekezési mechanizmusa a termelő részéről: mit tud csinálni, azt mondja, biztosan gyenge a szer, és emeli a dózist, akár kétháromszoros nagyságrendre is. Márpedig aki ismeri a növényvédő szereket, tudja, hogy gyakran a II. és a III. kategóriában szereplő szerek ugyanolyan erős, toxikus mérgek, mint az I. kategóriájúak. Így tehát lehet, hogy a védekezési munka sikertel en, de a növény mérgezése és azt követően a fogyasztó mérgezése sajnos sikeres lesz e vonatkozásban. Mindez azért következhet be, mert a gyártók részéről esetleg nincs meg az a gyártási fegyelem, hogy az engedélyezés során beadott mintához hasonló árut tud janak tartósan piacra vinni és piacon tartani. (9.40) Természetesen a törvényjavaslat tartalmaz e tekintetben szankciókat, hiszen a 16. § azt mondja, hogy a minisztérium az engedélyt hivatalból vagy kérelemre módosíthatja, a növényvédő szer engedélyét viss zavonhatja, de csak azokban az esetekben, ha az engedélyes kéri ezt a visszavonást, ha netán olyan új ismeretek jutnak tudomására, amelyek szerint az adott növényvédő szer veszélyezteti a humán fogyasztók egészségét, ha az adott növényvédő szerben lévő val amelyik hatóanyagot betiltották,vagy más operatív feladatnak nem tesz eleget a növényvédő szer gyártója: a minták benyújtása és egyéb nem történik meg. Úgy gondolom, ha ilyen fejezetet létrehozunk a törvényben, akkor szükségszerű lenne az, hogy egy szigorú bb szankciót helyezzünk kilátásba. Természetesen ezzel a szankcióval majd a minisztérium vagy annak a szakhatósága élhet. A módosító javaslatunknak az volt a lényege, hogy abban az esetben, ha netán a kereskedelemben szokásos árumintaellenőrzés során kide rül, hogy az adott növényvédő szer hatóanyagtartalma eltér az engedélyezési eljárás során rögzített értékektől,
