Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
145 ülnek, nemzethűségből, nép iránti ragaszkodásból, nép iránt tett szeretetükből és cselekedetükből jól vizsgázzanak. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépe n. Kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy a napirend előtti felszólalásokban a Házszabályban előírt ötperces időtartamot tartsák be! Megkérdezem a kormány képviselőit, kívánnake reagálni. (Nincs jelentkező.) Nem kívánnak. Szintén napirend előtti felszól alásra jelentkezett Mécs Imre frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából, "Szabade riogatni az állampolgárokat adóemeléssel?" címmel. Frakcióvezetőhelyettes úr, öné a szó. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! T isztelt Ház! Köszönöm a szót. A Honvédelmi Minisztérium nevében az elmúlt péntek reggel Homoki államtitkár úr azt nyilatkozta, hogy amennyiben a Magyar Honvédség sorállományát szerinte 20 ezer szerződéses katonával kellene kiváltani, akkor a rájuk fordítot t többletbér és az ahhoz fűződő költség 88 milliárd forint lenne. Ehhez hozzávette, hogy javítani kellene az elhelyezési lehetőségeket, amihez még plusz 72 milliárd forint általa becsült összeg kellene. Mindez a Homokiféle algebra szerint összesen 200 mil liárd forintot tenne ki. Vagyis 72 + 88 = 200, ez az új posztulátum. Mindezért szegény kormánynak adót kellene emelnie, amit hadiadónak, vagy ahogy Homoki úr mondta, esetleg "szadiadónak" kívánna nevezni, és az amúgy is túladóztatott szegény polgárokat rio gatni. Csak úgy csöndben megjegyzem: mit szólna államtitkár úr, illetve mit szólna a miniszter úr, ha a Honvédelmi Minisztériumot "homokozónak" neveznénk? De nem tesszük, mert méltatlan lenne. Méltatlan lenne hozzánk, méltatlan lenne a Házhoz, és méltatlan lenne a honvédelem szent ügyéhez. Mindez halmozott képtelenség, és a nagyközönség tudatos megtévesztése. Vegyük sorra a tényeket! A tényeket elsősorban miniszter úr rendkívül alapos és sok adatot tartalmazó írásbeli kérdésemre adott válaszából merítem, am iért ezúton is köszönetet mondok, mert rendkívül pontosan föltárta a viszonyokat, a helyzetet mind a létszámra, mind pedig a fizetésekre és a közterhekre vonatkozóan. A jelenleg közel 60 ezres hadsereg teljes bérköltsége a munkáltatót terhelő valamennyi já rulékos költséggel együtt, ahogy a költségvetési törvény megszabja, 81,4 milliárd forint, tokkal, vonóval, 9600 tiszttel, 9400 tiszthelyettessel és 4000 meglévő szerződéses katonával is, akik számát elfelejtette az államtitkár úr levonni a 20 ezerből, vala mint ez az összeg fedezi 12 500 közalkalmazott és köztisztviselő bérterheit is. Vagyis a sorállományt kiváltó szerződéses katonák háromszor annyiba kerülnének Homoki úr szerint, mint az egész hadsereg finanszírozása jelenleg. Talán az Egyesült Államokból a karja a HM toborozni a legénységet? De arról is megfeledkeztek, akik az államtitkári beszédet írták - hiszen volt idejük, mert a kebelbeli Csapody Miklós képviselő úr által korábban feldobott labdára kellett rámozdulni , hogy a kormány a közeljövőben csök kenteni kívánja a hadsereg létszámát a jelenlegi 60 ezerről 40 ezerre. Vagyis mintegy harmadával lesz több a bérekre fordítható pénz, ugyanakkor lényegesen kevesebb sorkatonára van szükség, akiket mintegy 1216 ezer szerződéses katonával, beleértve a már m eglévőket is, ki lehetne váltani. Ha 50 százalékkal felemelnénk valamennyi kategória bérét, akkor is a jelenlegi költségvetési kereten belül lennénk, ami ez évben 81,4 milliárd forint. 2001re kormányhatározat 223,6 milliárdot ír elő, amiből a személyi köl tségekre szánt rész 96 milliárd forint. Vagyis jelentős béremelés esetén is a költségvetésen belül maradunk. Így semmi akadálya nincs annak anyagilag, hogy 2002ig a sorkötelezettség megszűnjön, és a hadsereg modernizálódjék. Természetesen a haderőreform e gyéb
