Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 22 (128. szám) - Jaroslav Zverina, a cseh parlament integrációs bizottságának elnöke és kísérete köszöntése - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtés vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - KELETI GYÖRGY (MSZP):
1372 vallomást tenni és a rendelkezésére álló dokumentumokat át adni. Orbán Viktor urat, mondom, meghívtuk, de ő azt a kitérő választ adta, hogy akit helyettesítése révén így, az alkotmány szerint egy bizottság elé lehet hívni, annak joga van a helyettesét odaküldeni, aki helyettesíti őt. Én ezt elfogadom, és most tenn ék egy hárommondatos kitérőt: ezért volt Torgyán József kijelentése a napokban alkotmányellenes, miszerint ő nem megy el a költségvetési bizottság elé, és a munkatársait sem engedi oda. Ez szó szerint megsérti az alkotmányt - valószínűleg neki is többet ke llene forgatnia ezt a dokumentumot; ez egyébként bizonyító erejű, ha szabad így mondani. A kitérőt be is fejezve ott folytatom, hogyan lehet Orbán Viktorhoz hozzájutni. Orbán Viktor nem volt hajlandó úgy beszélni a bizottság előtt - a megfigyelési bizottsá gról van szó , hogy előtte adta volna oda azokat az okmányokat, amelyeket magával hozott, vagyis nem volt módunk azokról kérdezni. Talán akik részt vettek a bizottság munkájában, emlékeznek rá, mi azt kértük, hogy tartsunk egy húszperces tárgyalási szünet et, megnézzük azokat a papírokat, amelyeket odaadott Kosztolányi úrnak, és utána azokról a papírokról szeretnénk kérdezni, hiszen ez a dolog lényege. Valószínűleg nem ért rá, sietnie kellett, halaszthatatlan közfeladatai voltak - akkor meg azt nem tudni, m iért nem jött időben, mert természetesen késett egy negyedórát , de mindegy, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy nem tette lehetővé, hogy az üggyel, a dokumentumokkal kapcsolatban tegyünk fel kérdéseket. Azt követően pedig mindenféle kísérletünk lepergett a miniszterelnök úr dolgozószobájának a külső faláról, hiszen nem találkoztunk vele soha többet. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Beszédesen hallgat!) Igen, ez így igaz, köszönöm a segítséget: beszédesen hallgatott a miniszterelnök úr. Azt gondolom, nem véle tlen, hogy ennek az országnak a közvéleménye - kivéve néhány harcedzett fideszes hívőt, szimpatizánst, képviselőt - nem hiszi az egész történetet. A "168 órá"ban valószínűleg örök időkig ott marad az a kérdés, hogy mikor fogjuk megtudni, hogy az Orbán Vik tor által megnevezett személyeket kik, mikor és milyen pénzből figyeltették. De gondolom, 2002ben elveszti ez az ügy az aktualitását, és akkor más kérdést tud felírni a "168 óra", de az egy nagyon fontos dolog, hogy az emberek ezt ennek a hosszú huzavonán ak a végén - és azt gondolom, ezért egy picit köszönetet kell mondani Kosztolányi úrnak is - nem hiszik el. A történet ugyanis tényleg nem igaz. Azért tettem azt a javaslatot, hogy megalapozatlanság címén el kell utasítani a bizottság megállapításait, mert én ebben egyetlenegy bizonyító erejű megállapítást sem találtam - gondolom, számosan vannak ezzel így. Ugyanis nem mondja ki, hogy kit figyeltek a 27ből, megbízás alapján, közpénzből és politikai célzattal, mert azt mondja a miniszterelnöktől idézett MTI sajtóadatbank dokumentuma, hogy a miniszterelnök úr azt mondja: azért folyt az egész figyelés, hogy lejárassák őket abban a választási kampányban, ami akkor, néhány hónappal azelőtt, '98 májusában fejeződött be. Nagyon nem értem a dolgot. Ha ez az ügy meg állna a Pokorniféle megfigyelésnél és azt erre rá lehetne húzni - szeretnék majd kitérni arra, hogy ez miért nem áll meg , akkor nem nagyon értem, hogy a Pokorniféle megfigyelésnek hol van a politikai célzatú, kompromittáló szándéka. Ugyanis - és megint csak a miniszterelnök úrtól szeretnék idézni - amikor egy évvel ezelőtt, már nem emlékszem pontosan, melyik szabad demokrata képviselőtársam interpellált, illetve azonnali kérdést tett fel, akkor a miniszterelnök úr azt mondta - szó szerint idézem : "Biz onyítást nyert, hogy egy állami alkalmazásban lévő tiszt kompromittáló célzattal gazdasági és egyéb információ gyűjtésére kérte fel a magánnyomozót." Szó sincs politikai célzatról, holott ő politikai célzatról beszélt! (15.10) Ugyanakkor a bizottsági határ ozat... - amely megérne egy külön misét, ezt már elmondtuk persze, nem fogom megismételi, csak nagyon röviden emlékeztetek, amit úgy nyújtott be Kosztolányi úr önálló bizottsági indítványként, hogy a bizottság meg sem tárgyalta. Ennek persze van egy újabb adaléka, hogy a Salamon László vezette ügyrendi bizottság ismét csodát művelt; ez az ország teli van mostanában csodákkal. Elmarasztalta a bizottságot, amiért nem figyeltek, illetve nem hatalmazták fel Kosztolányi urat arra, hogy ezt a határozatot benyújts a. Vagyis nem az a hibás, aki benyújtotta a
