Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 22 (128. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Reform vagy retorika" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz):
1327 irreális. Mert nincs rá pénz. Igen. Amíg a kormány beleragad az idegen érdekek szolgálatába, amíg az amúgy sem létező, de hivatkozási alapnak kitűnően megfelelő pénzügyi egyensúly a fontos egyedül, ame ddig a monetarista szemlélettől nem látjuk, mint ahogy mondani szokták, a fától az erdőt, ameddig a Nemzeti Bankot nem foglalja vissza az állam magának (Kuncze Gábor: Sőt, az Egészségügyi Minisztérium!) , addig persze, hogy nem lesz pénz! Addig semmire nem lesz pénz! De nemcsak az egészségügyre nem lesz pénz, hiszen tudják, semmire nincs pénz. Mutassanak nekem egy olyan területet, amely egyébként költségvetési kompetenciába tartozna, és ez a költségvetés alkalmas megfelelő szinten finanszírozni! Ugye, hogy e gyetlenegyet sem tudnak mondani! Nincs is! De hát tisztelt polgári kormány, ameddig semmire nincs pénz, hogyan lehet arról beszélni, azt leírni az anyagaikban, hogy a költségvetés gazdasági szerepvállalása túlsúlyos, akadályozza a külföldi tőke beáramlását - arról nem is beszélve, hogy a külföldi tőke eddig még egyetlenegy ország gondját nem oldotta meg! Nem is fogja! Mert ez is a mi dolgunk. Csak másképpen kellene a lóra ülni. Tudják: középre! Ennyit a reformról és a retorikáról, no meg rólunk, magyarokról és az életünkről, az egészségünkről. Minden területen egyre világosabban kirajzolódik: gondjainkat nekünk, magunknak a saját helyzetünk és igényeink figyelembevételével, a saját érdekeink szerint kell megoldanunk. Ez nem a Világbank feladata, ez nem az IM F feladata - ez a mi feladatunk! Magyar út kell és felelős, nemzetépítő állam, ha életben akarunk maradni. Köszönöm a szíves türelmüket. (Taps a MIÉP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ké pviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végéhez értünk. Ivanics István képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, jelezte kétperces hozzászólási szándékát. Képviselő úr! IVANICS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés ! Kökény Mihály képviselőtársunk vezérszónoklatához szeretnék egy mondatot hozzátenni. Utalt abban a BácsKiskun Megyei Kórház igazgatójának eltávozására, és ezt olyan gyanús felhanggal tette, mintha emögött esetleg lehetne valami. Ezt kénytelen vagyok vis szautasítani, ugyanis semmiféle gyanús háttér nincs. Az igazgató úr egy nagyon jó állásajánlatot kapott külföldi cégtől, ahol a többszörösét keresheti. Egyáltalán nem tapasztalható ilyen jelenség a jelenlegi kormányzati ciklusban, szemben az előzővel, amik or Mikola István, aki a Kórházszövetség elnöke is volt, és más igazgatók üldözése állandóan napirenden volt. Szeretném, ha az exminiszter úr egyszer számot vetne a saját tevékenységével is, amelyet az előző ciklusban végzett. Erről még nem hallottunk érték elést, bár úgy gondolom, a lemaradásunk egyik jelentős oka, hogy nagy semmittevés történt az előző ciklusban. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Dr. Kökény Mihály: Majd ellátom iratokkal a képviselő urat! - Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Sz ili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Frajna Imre képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Schvarcz Tibor képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt frakciój ából. Öné a szó, képviselő úr. DR. FRAJNA IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Megfogadván Kökény Mihály intelmét a múltba révedésről, megígérem, hogy nem fogom Gerő Ernő idézeteit az egészségügyről megismer tetni önökkel. Ellenben azt gondolom, valami cezúrát muszáj húzni, hogy honnantól számítja az ember saját működésének a mérését, úgyhogy időnként vissza kell tekinteni.
