Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 22 (128. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Reform vagy retorika" című politikai vita - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1319 meglévő forrásokból finanszírozható, illetve nem sikerült kialakítani egy olyan finan szírozási rendszert, amely lehetővé tenné többletforrások bevonását a magyar egészségügybe. És íme, tisztelt képviselőtársaim, előttünk áll a probléma gyökere: amíg ezen a két területen nem vagyunk képesek érdemi változást elérni, amíg itt nincs előrelépés , valódi és alapvető változás, addig minden átalakítás csak tüneti kezelésként értékelhető, ami az akut problémákat talán képes kezelni, de a válság mélyülését nem képes megakadályozni, ma is ennek vagyunk tanúi a magyar egészségügyben. (10.40) És itt raga dható meg a politika és a politikusok felelőssége. Ezzel a helyzettel ugyanis az elmúlt tíz évben, lássuk be (Tüsszentés a Fidesz padsoraiból.) - onnan pont nem vártam megerősítést , nem tudtunk mit kezdeni. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a z elmúlt időszakból néhány példát említsek arra vonatkozóan, hogy hogyan is állt hozzá a politika ezekhez a kérdésekhez, hogy hogyan nem voltunk képesek egyegy adott ügyben leülni egymással, közösen megpróbálni jó megoldásokat keresni, és aztán amögé fels orakozni. Az egészségügyi hozzájárulásról 1996 októberében folytatott vitát a parlament. Akkor a Fidesz vezérszónokaként Selmeczi Gabriella képviselőtársunk azt mondta, hogy frakciója elutasítja az egészségügyi hozzájárulá st, mert a Fidesz egy a mostanihoz képest megreformált egészségbiztosítást akar. "Úgy gondoljuk - mondta , hogy egy nagy állami egészségbiztosító helyett versengő biztosítókra lenne szükség." Tény, hogy 1998ban, az új kormány megalakulása után az egészsé gügyi hozzájárulás jelentős megemelésére került sor, többbiztosítós modellről pedig már nem hallunk a kormány háza tájáról. Vagy: amikor a kormány ágyszámcsökkentést hajtott végre, megjegyzem, ez akkor racionális és egyúttal kényszerű lépés is volt, akkor ezt jelentős támadások érték a Fidesz részéről, a vezérszónok éppen Selmeczi Gabriella volt. Most, ezzel szemben, a miniszter úr által a bizottság részére kiosztott munkaanyagban az aktív ágyak jelentős leépítéséről van szó. Vagy emlékezzünk csak a Fidesz választási ígéreteire, amikor egyszerre mondta azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy "nagyarányú járulékcsökkentést hajtunk végre a polgárok és a vállalkozók javára", majd levegővétel nélkül voltak képesek azt is mondani, hogy "valamint nagyarányú bérfejle sztéseket hajtunk végre, növeljük a működési kiadásokat az egészségügyben, és jelentős beruházásokra fog sor kerülni". Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nem megy, mi így gondoltuk egyébként a választási kampányban, és rá is mutattunk, de hogy nem megy, azt mut atja mindaz, ami nem történt meg a kormány megalakulása óta. Erre mondja a miniszter úr, hogy a Fidesz 1993 óta következetes. Én meg úgy látom, hogy amikor a Fidesz ellenzékben van, akkor mondja az ellenkezőjét annak, ami történik, ha meg kormányon van, cs inálja az ellenkezőjét annak, amit mondott. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) Ebben, képviselőtársaim, két következetes elem van: a cik meg a cakk. (Derültség.) De erre nem kellene annyira büszkének lenni. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy említettem, a miniszter úr a bizottság tagjai számára kiosztott egy munkaanyagot, amely, miután munkaanyag, és miután a jelentős része a felvetett ügyeknek nyilván még nem megvitatott, ezért kormányzati koncepcióként nem értékelhető. Én azt gondolom, hogy úgy korrekt, h a ezekkel az általam egyébként kifogásolt részletekkel most nem foglalkozom. Ugyanakkor meg kell említenem, hogy ebben a koncepcióban vannak nagyon jó elemek is, például "a pénz kövesse a beteget" elv felvetése, a sürgősségi betegellátás hangsúlyozása, az ellátás, hogy az ellátások általában a szükséges szinten valósuljanak meg, illetve megfontolható az amortizációval kapcsolatban bevezetni szándékozott szabályozás is. Ami viszont az anyagban a probléma, és amivel ezért én is foglalkozni kívánok, az az, hog y kizárólag és ismételten csak a kínálati, szolgáltatói oldal feladataival foglalkozik hangsúlyosan, és ennek aztán az a következménye, hogy rögtön bele is ütközik a finanszírozás problémáiba;
