Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 21 (127. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HERBST JÁNOS (Fidesz):
1289 képviselő urat tíz napon belül tájékoztatjuk arról, hogy milyen szereplőkkel tudjuk megvalósítani a zökkenőmentes átvételt, mert az lehet etlen, hogy egy kitűnő intézmény kitűnő munkatársai lebegtetve, hónapok óta ne tudják, hogy mi lesz a jövőjük. Köszönöm, hogy ezt a kérdést felvetette. (Bánki Erik: Köszönöm szépen. - Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, miniszter ú r. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Herbst János képviselő úr, Fidesz: "A gunarasi gyógyfürdő fejlesztése" címmel. Megadom a szót. HERBST JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalásomban a déldunántúli régiónak, ezen belül is a dombóvári kistérségnek egyik legmeghatározóbb idegenforgalmi vonzerejéről, a gunarasi gyógyfürdőről szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel. (21.50) Engedjék meg, hogy bevezetésként egy röv id történeti áttekintést adjak a fürdő kialakulásának körülményeiről. A fürdő fejlődése az 1973as átadása óta több szakaszra bontható. A hőskor, az optimizmus kora a hetvenes évekre tehető, amikor a folyamatos fejlődés jellemezte a létesítményt. Mindenki bízott abban, hogy sikerül egy olyan fürdőt létrehozni, amely nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is vonzóvá teszi Dombóvárt a pihenni, gyógyulni vágyók számára. Akkor járt ki a legtöbb helyi és környékbeli lakos a város büszkeségének tekintett fürdőbe . A nyolcvanas években már érzékelhető volt a megtorpanás. Elmaradtak a fejlesztések, ennek ellenére egyre több német vendég kereste fel fürdőnket, míg a dombóváriak kezdtek elmaradozni. Egyre égetőbbé váltak a fejlesztések, de az állami pénzek elmaradása miatt a város saját ereje csak a szinten tartásra volt elég. A kilencvenes években minden helyi politikai és társadalmi erő egyetértett abban, hogy a dombóvári idegenforgalom, egyben a város és környéke gazdasági fellendülésének egyik kulcskérdé se lehet Gunaras fejlesztése. Meg is értette mindenki, hogy szükség van egy jól működő, nyereséges termálfürdőre. Az elmaradt fejlesztések azonban gátolták a fellendülést. A fürdő leromlott állapota mellett további jelentős hiányosság, hogy a magánnyaralók on kívül nincs szállásférőhely Gunarason. Így a szezon kizárólag a májustól szeptemberig tartó időszakra korlátozódik, azon belül is hangsúlyozottan a júliustól augusztus végéig tartó hatnyolc hétre. Sajnos a gyógyfürdőt jellemző viszonyok mellett az ideg enforgalmi bevételek szempontjából igen kedvező, magas költési hajlandóságú vendégkör a fürdőt nagy ívben elkerüli. A felújításhoz szükséges beruházási források nagyságrendje már régen túllépett a városi költségvetés lehetőségein. Szükség van új melegvizes medencékre, a hidegvizes medencét vízvisszaforgatóval kell ellátni, és a kor követelményeinek megfelelő élményfürdőt kellene építeni. Az előző önkormányzat rendszeresen kitörési pontként emlegette a fürdőt, ugyanakkor úgy tűnt a kívülállók számára, hogy i gazán nem töri magát a folyamatosan hanyatló fürdő menedzselésén. Kft., majd zárt körű részvénytársaság alakult, bízva abban, hogy megindul a régóta várt tőkebeáramlás. Az 1996ban megjelent német befektetői csoport azonban nem tudott áttörni a közöny és a z egyéni érdekek falán, pedig 3 milliárd forint értékben egy gyógyszállót kívántak építeni. Napjainkban jelentős vihart kavart Gunaras állóvizében az önkormányzat akkor, amikor leváltotta az eddigi igazgatóságot, és új embereket helyezett az rt. élére. Ped ig nem volt más lehetőség, hiszen amellett, hogy a fejlesztési koncepció megvalósításának halvány nyomai sem látszódtak, 1999ben a rossz gazdálkodás eredményeképpen már jelentős veszteségek is felhalmozódtak.
