Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 21 (127. szám) - Mentelmi ügyek: - DR. FAZEKAS SÁNDOR, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója:
1278 DR. FAZEKAS SÁNDOR , a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Dr. Rapcsák András országgyűlési képviselőnek a legfőbb üg yész NF9272/199921. számú megkeresésével érintett mentelmi ügyében az alábbiakat szeretném előadni. A legfőbb ügyész megkeresésében indítványozta dr. Rapcsák András országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az átirat szerint dr. Rapcsák András 1997 elején felkérte dr. Kassai László főtanácsost, a polgármesteri hivatal köztisztviselőjét, hogy végezzen részére családfakutatást. Nevezett a felkérés teljesítéséhez az 1997 márciusa és 1999 márciusa közötti időben 21 alkalommal utazott a BácsKiskun megyei Madarasra, az ahhoz tartozó településekre, illetve Budapestre, a dr. Rapcsák András által biztosított önkormányzati hivatali gépkocsival. A hivatali gépkocsik jogtalan, magáncélra történő igénybevételével az önkormányzatot 109 191 forint vagy oni hátrány érte. Ezen túlmenően a családfakutatáshoz nyújtott segítségért a madarasi római katolikus plébánia részére 50005000 forint átutalás történt. A megkeresés szerint dr. Rapcsák András alaposan gyanúsítható a Btk. 319. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés szerint minősülő kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétségével. A mentelmi bizottság az ügyet a 2000. február 22én tartott ülésén tárgyalta. Az ülésen megjelent dr. Rapcsák András előadta, hogy nem polgármesterként, hanem magánsz emélyként kérte fel a négyórás részmunkaidőben foglalkoztatott dr. Kassai Lászlót az egyházi anyakönyvi kivonatok betekintésével járó családfakutatásra. Előadta, hogy a megbízott részére a munkaidőn belüli tevékenységet és a hivatali gépkocsi használatát s oha nem engedélyezte, és nincs tudomása arról, hogy nevezett hányszor és hogyan utazott Madarasra. A megbízottal egyébként később vitája támadt. A madarasi római katolikus plébánia részére 5000 forintot helytörténeti kutatás támogatása címén a részére bizt osított polgármesteri keretből utalt át. Utalt arra, hogy az önkormányzati testülettel felmerült vitájával kapcsolatban tudomása szerint 24 feljelentést tettek ellene, és az átiratban megfogalmazott, szerinte megalapozatlan gyanú szintén az ellene indított politikai hajszához tartozik. A mentelmi ügyek felfüggesztésével kapcsolatos döntést a mentelmi bizottságra bízta. Az ülésen előterjesztett, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló javaslat 5 igen, 6 nem és 1 tartózkodás mellett nem kapott többséget. A j avaslatra igennel szavazó bizottsági tagok álláspontja szerint a mentelmi bizottság a közvádas ügyekben következetesen az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolta, és az ilyen értelmű javaslattól az Országgyűlés az előző ciklusban csup án két, a jelenlegiben pedig egy ügyben tért el. A következetes gyakorlat folytatása tehát a mentelmi jog felfüggesztését indokolja. Az ülésen előterjesztett, a mentelmi jog fenntartására irányuló javaslat 6 igen, 5 nem szavazattal és 1 tartózkodással szin tén nem kapott többséget. A javaslatra igennel szavazó bizottsági tagok álláspontja szerint a bizottság a javaslat megtételénél nem mellőzheti a körülmények gondos mérlegelését. Nem jelenti a következetes gyakorlat megtörését a mentelmi jog fenntartására i rányuló javaslat, ha a nyomozati eljárásban tisztázható gyanú kisebb vagyoni hátrányt okozó cselekményre vonatkozik, ha a gyanúnak politikai töltete van, és a nyomozati eljárás lebegtetését egy elmérgesedett politikai vitában egyesek az érintett képviselő politikai ellehetetlenítésére használhatják fel. Az átirat kisebb vagyoni hátrányt okozó cselekménnyel kapcsolatos gyanúra alapítottan indítványozza a mentelmi jog felfüggesztését. A mentelmi bizottság nem vizsgálhatja a gyanú alapjául szolgáló tényállást, nem folytathat le bizonyítási eljárást, és nem foglalkozhat a cselekmény büntetőjogi minősítésével, viszont nem függetlenítheti magát az ülésen megismert és igazolt tényektől. A sajtóból közismert, és így köztudott, hogy Hódmezővásárhelyen elmérgesedett p olitikai küzdelem folyik a képviselőtestület és a polgármester között. Ennek keretében a testület 1999. március 4től a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester számára a közgyűlés elnöki tisztségének ellátását az állásából való felfüggesztés sel folyamatosan lehetetlenné teszi. A kialakult helyzet miatt a kormány az Alkotmánybíróság véleményének kikérése mellett kezdeményezni kívánja a helyi képviselőtestület feloszlatását.
