Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 21 (127. szám) - Döntés önálló indítvány sürgős tárgyalásáról - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - MOLNÁR GYULA (MSZP):
1233 valamint a független képviselő legfeljebb két perc időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb két perc időtartamban válaszolhat. (Zaj.) Az MSZP képviselőcsoportja a Házszabály 98. § (5) bekezdése alapján az Országgyűlés döntését kérte Kovács László, Molnár Gyula, Szanyi Tibor és Vastagh Pál képviselők által H/1887. számon benyújtott, a Magyar Köztársaság é s az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16án aláírt Európai Megállapodás végrehajtásáról szóló 10/1993. (III.5.) Ogy. határozat módosítását kezdeményező országgyűlési határozati javaslatá nak tárgysorozatbavételéről. Az indítvány tárgysorozatbavételét a külügyi bizottság utasította el. Azért emeltem fel a hangomat, mert még a saját hangomat se értettem, képviselőtársaim. (Derültség, közbeszólások.) Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az el őterjesztőket, melyikük kíván szólni a négy képviselő közül. (Jelzésre:) Molnár Gyula képviselő úrnak adom meg a szót, öt percben maximum - nem muszáj kihasználni. Tessék! MOLNÁR GYULA (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A tárgyszerűség és a j egyzőkönyv kedvéért szeretném jelezni, hogy nem a külügyi bizottság utasította el, hanem az európai integrációs bizottság ülésén volt téma, de azt gondolom, a tényeken ez nem változtat. Sporthasonlattal élve, harmadszor próbáljuk meg ezt a magasságot átugr ani, utoljára, jelzem, más megoldásokat fogunk keresni, amennyiben ez sem lesz sikeres. Az elmúlt egy évben, pontosan azért, mert tudjuk, ahogy önök is tudják, új szakaszba ért az integrációs tárgyalás folyamata, számtalan indítvánnyal éltünk, megpróbálván tisztázni a parlament szerepét a következő időszakban, nemcsak a csatlakozási tárgyalások idején, hanem azután is. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök, kormánypárti többség, először elutasították a Fidesz régi elnökének általunk benyújtott szó szerinti indít ványát, amit persze megértünk, csak nehezen tudunk elfogadni. Másodszor elutasították a nagy bizottságra vonatkozó javaslatunkat, és most itt állunk önök előtt, a szerintünk legenyhébb formulával, ami tulajdonképpen egy létező variációt erősít meg, és tula jdonképpen a sűrítését javasoljuk a beszámoltatásnak. Keressük az okát annak, hogy miért ilyen elutasító a kormánypárti többség ebben a látszólag fontos, a másik oldalról pedig egyszerűen rendezhető kérdésben. Lehet, hogy az ok nagyon egyszerű, a szokásos dologban kereshető, mintha a parlament szerepét továbbra sem kívánnák valós helyén kezelni. A másik ok talán az, hogy nem kívánják a nyilvánosságot beavatni, azokat a csoportokat, társadalmi csoportokat, akiket érinthet a csatlakozás. Lehet azonban, hogy a valódi indok az, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy a kormánynak titkolnivalója van az uniós csatlakozással kapcsolatban. (Derültség, közbeszólások a Fidesz soraiban.) Valószínű, hogy az igazi indok talán ott kereshető, ami az elmúlt napokban nyilváno sságra került az Igazságügyi Minisztérium jelentésében, az integrációs bizottság tagjai számára hozzáférhető módon, miszerint jelentős elmaradás tapasztalható a jogharmonizációs feladatoknál. Egyes becslések szerint az elmúlt másfélkét évben közel 200 tör vénytervezetes elmaradás tapasztalható az uniós csatlakozás területén. Vagy talán abban kereshető az indok, hogy a bizottság által kiemelten kezelt intézményrendszeri reform nem nagyon látszik Magyarországon. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a félelmünk, soro lhatnánk hosszan a hasonló dilemmákat, mintha önök nem kívánnák a parlament nyilvánosságát ebben a számunkra rendkívül fontos kérdésben. Kérem önöket, még egyszer gondolják végig, mi szerepel a javaslatban: egy jelentés, amit a parlament egy évben egyszer tárgyal, mi azt kérjük, hogy egy évben kétszer tárgyalja meg, határozzon róla, határozattal. Nem gondolom, hogy ez egy olyan jelentős kérés, amit ne tudnának támogatni. Kérem önöket, tegyék félre az előítéleteiket, és támogassák ezúttal a javaslatot, és mi készek vagyunk az együttműködésre ebben a kérdésben.
