Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 21 (127. szám) - Dr. Gidai Erzsébet (MIÉP) - az egészségügyi miniszterhez - "Ki védi meg a magyar gyógyszerészeket az álprivatizáció során megjelent külföldi monopoltőke ellen?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter:
1201 egyébként 1994 áprilisában jelent meg, előírva a működésre vonatkozóan a vállalkozási formát, eszerint betéti társaságokként működtethetők a gyógyszerészek részéről. Tudjuk azt is, hogy számtalan településen a gyógyszertárak továbbra is az önkormányzatok tulajdonában maradtak, az önkormányzat 510 éves bérleti joggal ezt továbbadhatta, bár a működtetőket nem a sz emélyi jogokkal rendelkező gyógyszerész, hanem az önkormányzat hivatott meghatározni, az önkormányzati állásfoglalás szólt erről. Az is közismert, hogy több megyében a gyógyszertári központokat és a hozzájuk tartozó gyógyszertárakat részvénytársasági formá ban alakították át. Ezt a részvénytársaságot később az Arago nevű befektető csoportnak eladták, amely befektető csoport létrehozta a Heliomed Rt.t, Westpharma Rt.t, a Westpharma pedig gyakorlatilag törvénytelenül átvette ezzel az álprivatizációval az önk ormányzatok szerepét, és szerződést kötött gyógyszerészekkel, akik különböző nyilatkozatokat alá is írtak. 1996 és '98 között a Népjóléti Minisztérium rendelkezése alapján ezt úgy próbálta áthidalni, hogy új gyógyszertáraknak minősítette ezeket a gyógyszer tárakat. Az Arago befektető csoport a későbbiek során - hiszen a befektető csoportoknak ez a tulajdonsága - továbbadta a Phoenix Pharma Rt.nek ezt a gyógyszertári láncot és a volt gyógyszertári központokat. Ez egy német tulajdonos. A német tulajdonos még felvásárolt különböző patikaláncokat, és ezt követően a koronát erre a folyamatra a Gazdasági Versenyhivatal tette rá, amikor 2000 februárjában engedélyezte, hogy az UTA Pharma Beteiligungs GmbH néven létrehozzanak egy gyógyszernagykereskedelem és patikal ánc konszernt. Ezzel gyakorlatilag a hazai gyógyszerpiacnak jelentős hányada, több mint 180 gyógyszertár ennek a német tőkés monopóliumának a tulajdonába került át, ami veszélyezteti a magyar gyógyszerpiacot. Ezért kérdezem nagy tisztelettel, hogy ki védi meg és hogyan, milyen formában a magyar gyógyszerészeket, a magyar egészségügyet az idegen tőke monopolhelyzetétől a magyar gyógyszerpiacon. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindig nagyon nehéz helyzetben érzem magam, amikor a nyilvánosság előtt kell alapzajcsökkentésre kérnem a képviselőtársaimat. Megadom a szót dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter úrnak, aki válaszol a képviselő asszony interpellációjára. Öné a szó, miniszt er úr. DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter : Elnök Asszony! Igen tisztelt képviselő Asszony! Az interpellációja egy valós kérdést vet fel, és mindazt az ellentmondást tartalmazza, amely kialakult a gyógyszertárak privatizációja kapcsán. Kétségtelenül a '9 4. évi LIV. törvény az, amely kimondta a közforgalmi gyógyszertáraknak azt a korlátozását, hogy gazdasági társaság nem működtethet gyógyszertárat, kivéve a betéti társaságot, amelynek beltagja személyi jogot elnyert gyógyszerész. Ez volt az alaphelyzet. A kérdéskör exponálásakor abban is igaza van a képviselő asszonynak, hogy elmarasztalja a Népjóléti Minisztériumot amiatt, hogy '96 és '98 között új létesítésűnek nyilvánította ezen gyógyszertárakat. Ez az az ellentmondás, amit nem könnyű feloldani. Egyébkén t a gyógyszertörvény 15. §ának (1) bekezdése kimondta, hogy közforgalmú gyógyszertárat létesíteni, illetve működtetni csak a miniszter által engedélyezett személyi jog alapján lehet. A személyi jogot a miniszter új közforgalmú gyógyszertár létesítéséhez m egszűnt személyi jog helyébe, valamint az idézett törvény 44. §ának (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott esetekben engedélyezhet. A törvény kimondta azt is, hogy a személyi jog, ha a törvény másként nem rendelkezik, csak országos pályázat alapján, a kam ara véleményének beszerzése után engedélyezhető. Speciális szabályként azonban a törvény országos pályázat kiírása nélkül is lehetővé tette a miniszternek személyi jog kiadását abban az esetben - és ezzel lehetett élni , ha a gyógyszerész új közforgalmú g yógyszertár létesítésére tekintettel kérte, valamint ugyancsak országos pályázat kiírása nélkül engedélyezhető volt a személyi jog, ha a törvény hatálybalépése előtt már magángyakorlatot
