Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. február 1 (114. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a honvédelmi miniszterhez - "Amit mások leromboltak Jugoszláviában, annak helyreállításához miért kell a magyar adófizetők pénzét igénybe venni?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
320 Ahogy a helyzet konszolidálódott, segítettek a helyi lakosságnak is. Ilyen volt a világörökség részét képező mostari Öreghíd helyreállítása, a kövek kiemelésében való részvétel, valamint közreműködés az okucanyi templom helyreállításában. A KFORban részt vevő őr- és biztosító alegység tagjai már országunk NATOtaggá válása után NATOtagként vállalt szövetségesi kötelezettséget teljesítenek. Mindkét alakulat parlamenti jóváhagyással végzi tevékenységét. Az értékelések alapján munkájukat példásan, hazánk sz ámára is elismerésre méltóan teljesítik, tevékenységük elősegíti az országaink közötti jó kapcsolatok kialakítását, öregbítik hazánk külföldi jó hírnevét. Munkájuk során nincsenek nagyobb veszélyben, mint a válság megoldásában ott tevékenykedő más nemzetek katonái. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A honvédelmi tárca által javasolt költségvetési előirányzati igényt a különböző fórumok véleményezik, s legvégül a költségvetési törvény vitájában a parlament dönt. 2000ben a békemissziós célokra szánt összeg közel 6 milliárd forint. A pénz igénylésekor és felhasználásakor maximálisan betartottuk és betartjuk a takarékossági szempontokat. Rendszeresek a helyi ellenőrzések is, és ezt teszi a kormány és a parlament is, amikor jelentést kér például a magyar műsza ki kontingens munkájáról és dönt mandátumáról. Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek önnel abban, hogy az országnak meg kell fontolnia, mire költi a pénzt. Ez nehéz döntés, amit az évenkénti költségvetés tervezése és vitája is megerősít. Valóban szükség van mi nden egyes fillérre nemcsak a laktanyákban, hanem az egészségügyben, az oktatásban, a tudományos életben és máshol is; ugyanakkor erkölcsi és NATOtagságunkból eredő szövetségesi kötelességünk részt venni ezekben a missziókban, természetesen más országokka l együtt. (Az elnök csenget.) Bízom abban, hogy válaszom meggyőzte önt és önöket a békemisszióban való részvétel szükségességéről és jelentőségéről. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, áll amtitkár úr. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae a választ. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdésem nem arra vonatkozott, hogy hasznose a tevékenységünk utak, hidak helyreállításában; természetesen hasznos. A kérdés lényege az volt, hogy miért mi finanszírozzuk ezt, és miért nem azok, akik a károkat okozták. A lényeg az, hogy vajon miért a szegény ország hadserege kell hogy támogassa a gazdag ország hadseregét. Való igaz, hogy országunk komoly áldozatokat vállalt a helyreállí tásban. Megkérdezteke valaha valakit, hogy akarunke ilyen áldozatokat hozni a helyreállításban vagy sem? Ilyen kérdés soha nem hangzott el. Vajon elkezdhetünke aggódni azért, hogy majd Groznij újjáépítésért is óriási áldozatokat kell hozni a magyar adóf izetőknek? Hiszen ahhoz is körülbelül annyi közünk volt, mint a szomszédságunkban folyó romboláshoz, csak az egyiket az egyik nagyhatalom, a másikat a másik nagyhatalom hajtja végre. Ezért az államtitkár úr válaszát sajnos nem tudom elfogadni. (Taps a MIÉP soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : A képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 171 ig en, 34 nem, 40 tartózkodás mellett elfogadta. (15.30)
