Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. február 1 (114. szám) - Vancsik Zoltán (MSZP) - dr. Kövér László tárca nélküli miniszterhez - "Meddig miniszter úr?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÖVÉR LÁSZLÓ tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VANCSIK ZOLTÁN (MSZP):
295 Köszönöm a szót, elnök úr. De előtte megadom a lehetőséget önnek arra, hogy mint a Ház elnö ke, a Ház méltóságának megőrzése érdekében reagálni tudjon Vancsik úr kérdésére. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Helyes! - Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Miniszter úr, én most nem kívánom megadni önnek a lehet őséget, hogy elnézést kérjen a Ház elnökétől, de amennyiben ezt folytatja, akkor kénytelen leszek megvonni a szót. Ön az ülésvezetést nem bírálhatja. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Dehogyisnem! - Sasvári Szilárd: El kell olvasni a Házszabályt!) Amennyiben problémája van a Ház elnökének ülésvezetésével, úgy a Házszabály értelmében (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) az ügyrendi bizottsághoz fordulhat. (Tirts Tamás: A zsidózást mi is fájlaljuk, nem csak az SZDSZ! Állítólag érzékenyek erre a problémár a!) Megkérdezem a miniszter urat, hogy kíváne válaszolni az elhangzott kérdésre vagy sem. Amennyiben kíván, megadom a szót, amennyiben nem, Vancsik urat illeti viszontválaszra a szó. DR. KÖVÉR LÁSZLÓ tárca nélküli miniszter : Köszönöm, elnök úr. Valószínűl eg nem figyelt arra, amit mondtam, ha ön nem kíván élni azzal, hogy a Ház méltóságát és tekintélyét megőrizze, akkor válaszolok ön helyett is, ha lehetséges, a képviselő úrnak. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Helyes!) Tisztelt Képviselő Ú r! Az, amit ön elmondott, előadott két percben, az önmagában is elégséges alátámasztását jelenti mindannak, amit korábban elmondtam. Tehát megmagyarázni azt, hogy miért tartom fenn továbbra is az állításaimat, ezek után talán már nincs is szükség senki szá mára, aki tárgyilagosan végighallgatta mindazt, amit ön itt összehordott. Viszont van egy olyan momentuma az ön állításainak, amit azon túlmenően, hogy személyesen is rágalmazásnak tekintek, tekintettel arra, hogy még egy darabig - talán az ön által elvárt hoz képest kicsit még hosszabb ideig - a magyar kormány tagja is leszek, ezért azt gondolom, vissza kell utasítsam, és szeretném itt a nagy nyilvánosság előtt - tekintettel arra, hogy kevesen hallották azt, amikor akkor mondtam - megvilágítani. Visszautasí tom és kikérem magamnak azt, hogy ön engem azzal gyanúsított, hogy a kongresszuson kommunistáztam és zsidóztam. Én azt mondtam, tisztelt képviselő úr, hogy a Fidesz nem az a liberális párt, ahol azért nem választanak meg valakit elnöknek, mert a szülei kom munista zsidók. Tudja melyik az a liberális párt? Az, amelyik önökkel koalícióban volt négy éven keresztül. (Közbeszólások a kormánypártok padsoraiból: Úgy van! - Taps a kormánypártok soraiból.) Ha esetleg nekem nem hisz, akkor kérem, lapozza fel a Beszélő megfelelő számát, olvassa el az az interjút, amelyet Bauer Tamás adott a szintén SZDSZes tagsággal súlyosbított Révész Sándor újságírónak. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Köszönöm. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraibó l. - Dr. Csapody Miklós: Az MSZP mint szociáldemokrata párt!) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Viszontválaszra megadom a szót Vancsik képviselő úrnak. VANCSIK ZOLTÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Reménykedtem abban, hogy ön mint a Fidesz elnö ke, valamilyen más hullámhosszra tér át, hiszen felelőssége bizonyos értelemben megnőtt. Én az általam elmondottakba - bevallom őszintén a nagy nyilvánosságnak - semmilyen önálló gondolatot nem tudtam beleszőni. (Dr. Répássy Róbert: Ez való igaz! - Moraj a kormánypárti padsorokban.) Én idéztem önt (Dr. Varga István: Szégyen!) , a mondatok az ön mondatai, nem az én mondataim (Sasvári Szilárd: Szimplán hazudsz!) , ezért a minősítés az ön minősítése saját magával kapcsolatban. Ami az ominózus mondatot illeti: it t van előttem, hiszen ezt is innen idéztem (Sasvári Szilárd, Révész Máriusz: Olvasd fel!) , valamint ismerem a Bauernyilatkozatot is. Azonban úgy gondolom, hogy egy pártelnöki székfoglalóban nem ez a generális kérdés (Dr. Varga István Ezt majd eldönti,
