Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. január 31 (113. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - BAJOR TIBOR (MSZP):
270 Elsőként Bajor Tibor képviselő úrnak, az MSZP képviselőjének adom meg a szót: "Keleten a belvízveszély változatlan" címmel. A Házszabály rendelkezései szerint ötperces idők eret áll rendelkezésére. Megadom a szót. BAJOR TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor belvízről beszélünk, rendszeresen a KHVM illetékesei ülnek itt, ugyanakkor tudni kell azt, hogy az önkormányzatok területe táblától tábláig a Belüg yminisztériumhoz tartozik, a táblától a gyűjtőcsatornáig pedig az FVMhez tartozik, de ezen tárcák képviselői ebből rendszeresen kimaradnak. A hozzászólásom előtt először is szeretném megköszönni mind a Felsőtiszai Vízügyi Igazgatóság, a polgári védelem, a tűzoltók, a vízgazdálkodási társulások dolgozóinak és azoknak az állampolgároknak, akik időnként erőn felül küzdöttek, és biztos vagyok abban, hogy ha szükség lesz rá, akkor erőn felül küzdeni is fognak a víz, a belvíz és az ár ellen. Amikor 1999 tavaszá n interpelláltam a szabolcsi belvíz, árvíz- és hóhelyzet miatt, úgy gondoltam, talán sikerül a kormány illetékeseinek a figyelmét felhívni a megoldatlanul maradt problémákra. Sajnos nem így történt, sőt, a helyzet nagyon veszélyessé válhat az idén. 1999b en a katasztrófahelyzet felszámolására a kormány biztost nevezett ki Katona Kálmán személyében, akinek három tárca feladatait volt kötelessége összehangolni, valós gazdasági háttér nélkül, hiszen úgy kellett a többi tárcától összekéregetni a pénzt, így más területeken jelentős fejlesztések maradtak el. A 2000. évi költségvetésben a katasztrófák elleni védekezésre elkülönített önálló önkormányzati vagy állami fedezet ismételten nem szerepel, ugyanakkor a katasztrófavédelmi törvény vitájában erre a kormánypár tok ígéretet tettek. Ez év január 11én az FVM helyettes államtitkára azt mondta: "A belvizes időszak mindig hároméves ciklusban zajlik le - első év: nagy belvíz; második év: még nagyobb; harmadik év: kisebb. Most a második év jön." Ha ezt tudták az illeté kesek, akkor miért nem tervezték be a védekezés költségeit erre az évre legalább a tavalyi kiadási szinten? Az érvényben lévő jogszabály szerint csak az kap állami támogatást baj esetén, aki biztosítva van. Hogy egyébként mi van és mi lesz azokkal a polgár okkal, akik nem tudják fizetni a biztosítást - és általában ők laknak a legveszélyeztetettebb területen , arról senki sem beszél. Senki sem beszél arról, meddig tart a támogatás: teljes kártérítésig vagy csak részleges kárenyhítés várható? Sem a polgármes terek, sem a lakosság nem rendelkezik elég információval: mikor, milyen esetben, hova fordulhat és kihez? Katona Kálmán miniszter úr január 26án a területfejlesztési bizottság ülésén kijelentette: a kormány még nem döntött arról, hogy szükség esetén ki ir ányítja majd a védekezést. (21.10) Miért kell megvárni az utolsó pillanatot? Miért fogadta el a parlament a katasztrófavédelmi törvényt, ha a kormány a törvényben meghatározott Katasztrófavédelmi Főigazgatóság feladatait nem akceptálja? Tavaly akkor enyhült a belvízhelyzet, amikor a vízgazdálkodási társulások munkája felerősödött. A be nem fizetett vízközműhozzájárulás egy részét az FVM átutalta a tulajdonosok helyett. Az idén az FVM már elköltötte a tárcán belül tervezett költségek több mint kétszeresét. Mi lesz, ha tovább nő a belvizes terület? Mi lesz, ha a társulásoknak elfogy a pénze? A katasztrófák elleni védekezésről szóló törvény előírta, hogy ki kell építeni a megfelelő információs hálózatot. Hol tart ez a kiépítés? Az önkormányz atok felelősek a belterület állapotáért, ehhez közmunkásokat vehetnek igénybe. Egy közmunkás minimum 7650 forint/hóba kerül az önkormányzatnak, a szociális támogatás pedig
