Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. január 31 (113. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter:
266 között a lehető eszközökkel a leg jobb ellátást biztosítsák. (Dr. Kökény Mihály: Kötelességünk, kutya nélkül, miniszter úr!) És ha efelé halad, akkor... - igen, kutya nélkül is, de hadd mondjam azt, hogy a szolgálatot kötik a kutyához, és ez szolgálat. Jó volna, ha minden képviselő szolgál atnak tekintetné a parlamenti szereplést, a döntéshozatalt és a végrehajtás lehetőségét. Az általános összefoglalásban - mert arról van szó, általános vitáról - meglepetést nem okozhatott ez a törvény, mert a kormányprogram, amit két ciklusban is megelőzöt t választási program, átesett a társadalmi vitán, és mindvégig többszereplősnek tekintettük a játékot, a drámát, ahogy Szabó képviselőtársnőnk mondta. Igen, ez egy négyszereplős játék, ahol a legfontosabb a polgár, akár beteg, akár egészséges. A jelenlegi lehetőségünket körülhatárolják a törvények, amelyek hierarchikusak, és minden képviselőtársamnak, aki megnyilvánult a vitában vagy véleménye van, azt tanácsolom, hogy olvassa el az alkotmányt, az önkormányzati törvényt, az egészségügyi törvényt, a tisztior vosi törvényt és a Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényt. Én csak az alkotmány idevonatkozó szakaszát idézem szó szerint azért, hogy valahol vésődjön már be a fejekbe: "A kormány meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondo skodik az ellátás anyagi fedezetéről." A másik törvény, amelynek csak a gondolatait futom végig, mert mindvégig torzan idézték - csaknem kivétel nélkül - képviselőtársaim, az önkormányzati törvény, amely gondoskodási kötelezettséget ír elő az egészségügy t erületén, ellátási felelőssége van, és az ellátási kötelezettségnek szabadon tesz eleget. Ezt mind azért mondom el, mert olyan dolgokat kértek számon magán a törvényen, ami nem lehet tárgya. A hivatásrendi köztestület törvénye, a MOK törvénye az, amely az általános szerződéskötési feltételeket és a szakmaszerű működését előírja. Mi az, amit tulajdonképpen a rendszer és a fedezet kötelezettségében előír a kormánynak? Előírja azt, hogy rendezett ellátó rendszert teremtsen, és itt majd a reform miatt utalok er re. Igen: a leírásunk szerint egy alapellátás, egy konzultációs rendszer, amely járó- és fekvőbetegre bomlik, ez az a rendszer, amiben működtetni szeretnénk az egészségügyet. Van egy fedezeti oldala, amelyet a kilencvenes évek eleje óta járulékfedezetűnek mondunk, és adóforrásokkal egészítjük ki. Ez eljut a rendszerhez a OEP útján szerződéssel. A szerződésnek azért van jelentősége, mert jelenleg az egészségügyi szereplők közül, a rendszerszereplők közül csak az alapellátásnak van közvetlen személyes szerződ ése. A konziliáriusi rendszer intézményi szerződéssel dolgozik, ezért ott a tulajdonviszonyok és az értékviszonyok mások. Az OEPtől eljuttatott pénzeszközök szerződéssel jutnak oda, megjelenik egy hozzáfizetés már az ellátásban is legálisan, és egy nagyon szörnyű copayment a paraszolvenciával. Van egy tulajdonosi kötelezettség, és ennek a tulajdonosi hozzárendelt pénzeszköznek a rendezettsége, a mértéke, a nagysága változó, és esetlegessé tette a működést. (20.50) Amikor a reform alapelemének azt tekintett ük, hogy az első láncszemnél, a beteg első rendszerhez jelentkezésénél tesszük meg a lépéseket, akkor két részre bontottuk: a sürgősségi rendszerre, amivel most nem foglalkozom, és a háziorvos, házi gyerekorvos, fogorvos láncszemére. Teljesen jó idézet vol t a Széchenyiidézet, mert ezt az első láncszemet kell megragadni, és innen kell továbblépni. Igen, 32 szakaszos volt az a törvény, amelyről a miniszteri biztos úr tájékoztatta a szociális és egészségügyi bizottságot. A 32 láncszemű törvé nyjavaslatnál vált világossá, hogy miért nem lehet azt a törvényt beterjeszteni, megvalósítani. Nemcsak azért, mert kicsi volt az esély arra, hogy a törvény kétharmados részeit elfogadja az ellenzék, hanem azért is, mert nem volt leírva az az érték, amit a privatizáció alapjának tekintünk. Világossá vált a 32 szakasz alapján, hogy van egy materiális értéke ennek, az épület, a műszer hozzárendelhető, eddig is értékként deklarált része, és van egy olyan eleme az egész orvosi ellátásnak, amit a szerződéses típ usú részvételnél szabad szellemi
