Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - A bíróságok általános helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási tevékenységéről szóló tájékoztató és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. POKOL BÉLA, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter:
27 Ezt az értéket két irányból fenyegetheti veszély: kívülről, amikor az ítélkezést kívánják befolyásolni, a bíró döntési, ítélkezési önállóságát érinti kísértés, és belülről, amikor a bíráskodás nem működik megfelelően, nem eredeti feladatára, az ítélkezésre, hanem másra, netán önmagára koncentrál; akkor, amikor lassan és nehezen születnek - hozzáteszem: néha egymásnak ellentmondó - ítéletek, és ezért meggyengül a bíróságba mint intézménybe vetett társadalmi hit, amire bizony egy jogállamban nagyonnagyon szükségünk van. A többi között azért vagyunk most itt, hogy bármelyik lehetőséget alapjaiban zárjuk ki. Ezt a célt szolgálja az elnök úr jelenlegi és ezentúl évenként elhangzó beszámolója az Országgyűlésben és annak megvitatása. Abban az esetben, ha pedig a beszámoló kapcsán jogalkotással megoldható kérdések is felmerülnek, akkor szükséges a jogszabályi környezetváltozás törvényi megteremtése, ahogy erre az elnök úr hivatkozott a miniszterelnök úrral is folytatott beszélgetésére utalva. Mindez igen nagy felelősség! Ítélkezni nehéz és egész embert kívánó munka, de az ítélőket megítélni sem könnyebb. A végletek helyett a reális, a tárgynál maradó megközelítés vezethet csak sikerre. Az ilyen vita szolgálja egyformán a bírói kar, az adófizető, a választópolgár, az ügyfelek érdekeit egyaránt. A napirendünkön szereplő tájékoztató t ekintélyes terjedelmű, és rendkívül sok információt tartalmaz. Magam mint a kormány és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja, az olvasottakat és a hallottakat abból a szempontból szeretném értékelni, hogy a tájékoztató mennyiben tesz eleget a bírós ági szervezeti törvény rendelkezéseinek. Ennek alapján, mint már említettem, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke évenként tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és a tanács igazgatási tevékenységéről. Átfogó és jellemző képet kapunke a bíróságok valóságos helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által végzett igazgatási tevékenységről? Különösen fontosnak tartom azt a feladatrészt, amely a bíróságok általános helyzetének megismertetésére vonatkozik. A tájék oztató terjedelme okán azonban csak néhány olyan témát kívánok kiemelni, amely alkalmas arra, hogy megítélhető legyen a bíróságok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyzete és egymáshoz való viszonya. Talán fölösleges hangsúlyoznom, hogy a kormány tagjaként hivatalból is felelősséget érzek az igazságszolgáltatás időszerű működéséért. Ennek érdekében a rendelkezésemre, illetve a kormányzat rendelkezésére álló eszközökkel igyekszünk javítani a kialakult helyzeten. Ezzel kapcsolatban hadd utaljak az 1 999. december 7én elfogadott, igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényre. E törvény eljárásjogi rendelkezései is az igazságszolgáltatás hatékonyabb működését kívánják elősegíteni. Ilyen például a polgári eljárásjogok körében az egyes intézkedéseknek a b íróságok számára is kötelező határidőhöz kötése vagy a pénzbírság összegének felemelése. Szélesedik a kis perértékűnek minősülő ügyek köre, melyek esetében a fellebbezést egyszerűbb eljárási szabályok szerint kell elbírálni. A jövőben vagyonjogi ügyekben 5 00 ezer forintos értékhatár alatt kizárt lesz a felülvizsgálat, a büntetőeljárás során pedig a távollévő vádlottal szembeni eljárás új szabályai és a tárgyalásról való lemondásra vonatkozó szabályok méltók külön említésre is. A törvényhozó tehát a maga rés zéről mindent meg kíván tenni a pártatlan ítélkezés időszerűsége érdekében. A jogalkotási feladatokon kívül az OIT tagjaként éltem és élni kívánok azokkal a törvényes lehetőségekkel, amelyek az igazságszolgáltatás jobbítását szolgálják. Az 1993ban kihirde tett, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950es római egyezmény értelmében mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű határidőn belül tárgya lja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Ezt a követelményt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényünk is tartalmazza.
