Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. január 31 (113. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
260 olyan praxist, ahonnan, tudja, az orvosnak mennie kell, é s az sem biztos, hogy az eladó másikat tud venni helyette. Nem vagyunk angyalok. Különösen igaz ez, ha valamelyik gyengébb erkölcsű községi vezetőnek kell a hely olcsón, saját hozzátartozója részére. A törvénytervezetnek nincs gazdasági előnye, sőt mivel a z indoklás leszögezi, hogy a költségvetést nem terhelheti az új helyzet, nem lehet pontosan tudni, miből térül meg az orvosnak a vételár. Erre két forrás mutatkozik. Az egyik az OEP betegellátásra és üzemelésre biztosított forrása, ami ma már annyira kevés , hogy a háziorvosok alig tudják a legszükségesebbeket biztosítani, vagy a betegek, a nyugdíjasok, a szülők zsebe. (20.20) Létrejön az eladósodást, a megélhetést veszélyeztetve látó és a paraszolvenciára törő orvos típusa. Elképzelhető, hogy még az idén a receptdíj is bevezetésre kerül. Egy dolog biztos: bármelyik alternatíva esetén a beteg polgár fizeti ki a praxisjogot az orvosnak, vagy járulék, vagy készpénz formájában. Kinek jó ez? Úgy tűnik, hogy a résztvevők közül senkinek. Az orvosi munkát és a közér zetet nem fogja javítani, inkább veszélyeztet olyan támogatásokat, amit az önkormányzatok kiszorítanak jelenleg a háziorvosok támogatására, mondván: ezután az orvosé a praxis, tartsa is azt fenn. Végül azt is szemügyre kell venni, hogy lehet a mai viszonyo k között, a jelenlegi biztosítási rendszerben, a szabad orvosválasztás körülményei közt, amikor a beteg dönt, hogy melyik orvos gyógyítsa, annak akarata ellenére vagy hozzájárulása nélkül az orvos személyét megváltoztatni. A törvénytervezet így ugyanis azt jelenti, hogy nem a beteg választ orvost, hanem a beteget adjákveszik egymás között az orvosok, a betegek esetleges akarata ellenére. Végezetül meg kell állapítsam, hogy az orvoslások szintjét nem emeli az új forma, nem ösztönzi az orvosokat semmi haszno s dologra, csupán a hitelt folyósító bankok fogják a sápot áttételesen a magyar polgároktól lehúzni, most már a gyógyítás ürügyén. A magam részéről fenntartásaim vannak a törvény elfogadása iránt. Az Országgyűlés idejét a meglévő joghézagok kijavítására ke llene fordítani mind az orvosok, mind a gyógyítás biztonsága érdekében. A törvényjavaslat hibáit szükséges lenne módosító indítványok elfogadásával javítani. Az is nyilvánvaló, hogy az orvosok többsége az első privatizációt munkaajándéknak tartja, számolni kell azonban a törvénynek a gyakorlati működés során kialakuló hibáival. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Kökény Mihály úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót. DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az önálló orvosi tevékenységről szóló, sokat sejtető címmel és sovány tartalommal rendelkező törvényjavaslatot most már negyedik változatban hozzák a parlament elé. Terentianus Maurus verstani költeményének szállóigévé nemesült sorát lehet idézni; azt a szentenciát, amelyet érdemtelen sikerrel reklámozott művek feltűnő pályájáról mondanak: "A könyveknek megvan a maguk sorsa." Nos, tisztelt Országgyűlés, ez erre a tervezetre is érvényes. Annál is inkább, mert ahogy hallottuk a vita során: a varázs szertefoszlóban, a kábulat oldódóban van. Bizony, az orvostársadalom egyre növekvő része egyre inkább belátja, hogy valamilyen nagy átverés készül itten Hunniában. A vagyoni értékű jog kedvezményezettjei egy sorsjegy et kapnak. S a vakszerencsén, no meg a praxishoz kapcsolódó körzet legális és illegális jövedelemtermelő képességén és nem a szellemi apport értékén múlik, mennyit kap. Egyáltalán kape valamit a praxisától megváló háziorvos a működtetési jog elidegenítése kor? A tervezet indokolása egyébként, nyilván a pénzügyminiszter úr megnyugtatására jelzi is, hogy a költségvetés számára ez a törvény nem jelent többletterhet, azaz a
