Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. január 31 (113. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MÁNYA KRISTÓF (Fidesz):
242 DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : ...jelentősebb problémával bír. És itt hiányolom én a reformot. Bocsánat. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a két percet legyenek kedv esek megtartani, mert nehéz helyzetbe hozzák az elnököt. Takács Imre képviselő úr kért ugyancsak két percben lehetőséget hozzászólásra, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Rövidebb leszek, elnök asszony. Köszönöm szé pen. Toller képviselőtársam gondolatait szeretném folytatni. Arról van szó, hogy Széchenyi már 1831ben a Stádium című művében megírta, hogy a törvénykezésnél nagyon vigyázni kell arra, hogy ne csak egy láncszemhez nyúljunk hozzá, hanem az egész láncsort m eg kell változtatni, hogy a gazdaság - ebben az esetben az egészségügy - tökéletesen működjön. Hozzá szeretném még tenni azt, amit 1857 novemberében az Intelmek Béla fiamhoz című könyvében fogalmazott meg. Szó szerint idézem: "Az egészséggazda magasan áll a pénzgazda felett, mert a beteg sokkal szerencsétlenebb, mint a szegény ember." Ez a törvényjavaslat vajon az egészséget megfelelően védie akkor, ha a többi láncszemhez nem nyúlunk hozzá. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Kata lin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra megadom a lehetőséget Mánya Kristóf képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. MÁNYA KRISTÓF (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Schvarcz Tibor képviselőtársam felszólalásá ban többszörösen hiányolta a többszereplős játékot ezen törvényjavaslat előkészítésében. Most pedig az imént Toller László képviselő úr arról beszélt, hogy bizony, a kórházügyekben az elmúlt öt évben nem sokat sikerült az előző kormányzatnak - bizonyos lob biérdekeket említett Toller László képviselő úr - elérni. (Keller László és Dr. Toller László: Tíz!) No, érdemes lenne - és ez nyilván meghaladná egy kétperces hozzászólás határát - a magyar egészségügy lobbizóinak eddigi tevékenységéről beszélni! Egy már kristálytisztán látható: kétharmados parlamenti erő mellett sem sikerült - úgy tűnik - nemzeti kerekasztalt elérni 1994 és 1998 között; nem tudom, miért. Pedig akkor az erő nagyobb volt, akár a kétharmados törvényekhez is. Tessenek már ezen elgondolkodni! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Lásd alkotmány!) Úgy tűnik, hogy bizonyos lobbicsoportok az önök köreiben talán túlságosan is erősek - ha már a lobbicsoportokról van szó. Adva van ugyanakkor egy másik lobbicsoport, ez a falusi háziorvosok köre adott esetben , hiszen erről már többször volt szó, hogy lényegében azért a praxisjog mint intézményrendszer és mint technika nemcsak kormányzati műhelyekben, hanem például ilyen műhelyekben is készült. A dolog most már bizonyos, hogy nem alkotmányellenes. Most már bizo nyos, hogy még a jelenlegi önkormányzati törvény módosítása nélkül is el lehet kezdeni a rendszer átalakítását. Ezzel ki jár a legjobban, talán a háziorvosokon kívül? Maguk a betegek! Igen, a betegek járnak a legjobban. Mert ők - körülbelül 7,5 millióan - vidéken élnek, körülbelül ők azok, akik egy évben legalább 1620szor találkoznak a háziorvossal. Igen, itt kezdjük ezt a reformot, hiszen tudjuk azt, hogy ennél sokkal nagyobb csomag... Most és itt, 1999 végén ez volt döntés. De a bátorság és a tempóérzék politikai tulajdonság! Ezt meg kell csinálni! A többi reformlépés, szinte biztos, generálódni fog ebből. Mi ezt az utat választjuk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
