Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. január 31 (113. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELETI GYÖRGY (MSZP):
238 vállalkozásba fekteti az állami támogatással felvett pénzt, hiszen a parlamentben nincs olyan párt, legalábbis a pártok túlnyomó része leszögezte, hogy a magyar állam célja, Magyarország célja, hogy bejusson az Európ ai Unióba. Én azt hiszem, ebben vita nincs. Az Európai Unió önmagában mint fogalom abban a pillanatban képzettársítást nyújt, a polgári jólét szimbólumát jeleníti meg előttünk. Legyen az közgazdász, orvos, pedagógus, mindenkinek eszébe jut, hogy: hát igen, Németországban, Franciaországban mit jelent a polgári jólét. És kérem, ha most egy fiatal orvos akár családi, akár állami segítséggel praxisjogot vásárol magának - és remélhetőleg egykét éven belül meg fog születni a kétharmados törvény, és egy valódi pr ivatizáció teremtődik meg , megteremti magának egy életre azt a lehetőséget, hogy egy irigyelt jóléti polgári társadalomnak kiemelkedően megbecsült tagja legyen. Ezt a kiemelkedően megbecsült tagságot nyugodtan ki merem ejteni, nagyon sokan vannak közöttü nk, aki járják a fejlett demokratikus országokat, és látják, hogy az úgynevezett praktizáló orvosok, legyen az szakorvos, járóbetegellátás szakorvos vagy háziorvos, kiemelten megbecsült része a fejlett Európai Unióba tartozó társadalmaknak, még a kórházi orvosokhoz képest is kiemelt. Nem ritka példa, hogy a német kórházi osztályvezető főorvos valamilyen okból megunja, és azt mondja, hogy nem elég az anyagi megbecsülésem, és praxist vásárol magának. Nálunk ez egyelőre elképzelhetetlen, mert pillanatnyilag a háziorvosok - nem a háziorvosok jóvoltából és hibájából - a szakmai hierarchia alján állnak még. Ha tehát elérjük azt, hogy megfelelő anyagi lehetőségei lesznek a háziorvosoknak a praxisjog megvásárlásával, akkor azt gondolom, hogy ezzel biztos, nyugodt m egélhetést, megbecsülést és egy tisztességes polgári jólétet biztosítanak maguknak jelen befektetéssel, állami segítséggel. Ennek az első lépcsőjét jelenti ez a mai törvény. Az, hogy vannak aggályok például az ügyelettel kapcsolatban... Erkel képviselőtárs am - nincs itt - sajnálatosan nem teljesen ismerte meg a törvényt. A kormányrendelet legfontosabb része, hogy a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvos köteles ellátni a beteget akkor is, ha a területi ellátással nem rendelkező kolléga 30 k ilométerre lakik; én akkor is köteles vagyok éjszaka fölkelni, el kell látnom a beteget szó nélkül. Tehát itt egy kis tévedése van Erkel kollégámnak. Reggel beszélgettünk róla, nem fogadta el. Köszönöm szépen a türelmüket. (Szórványos taps a MIÉP és a Kisg azdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Keleti György képviselő úrnak adom meg kétperces hozzászólásra a lehetőséget, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. KELETI GYÖRGY (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisz telt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem vagyok háziorvos, nem is nagyon vettem részt ebben vitában, de nagyon sokszor láttam Horváth Zsoltot a televízióban, ahogy magyarázta ennek a törvénynek a lehetőségeit. Néhány mondat megütötte a fülemet. Nevezetesen az, amit most például Hegedűs Mihály mondott, hogy a betegek örömmel várják a praxistörvény bevezetését. Mivel ő praktizáló orvos - legalábbis így tudom , el tudom képzelni, hogy egy betege azt mondta, hogy doktor úr, már alig várom, hogy meg kapja ezt a praxisjogot (Derültség.) , és ezek a fránya ellenzékiek nem akarják elfogadni, és a fene egye meg őket (Dr. Surján László: Ilyet azért nem mond!) , hogy maguk ugyan nem ültek a teremben, de legalább ők megtehették volna. Szeretném önnek elmondani , hogy én ahány beteggel beszéltem, vagyis magyar állampolgárral, ha nem volt orvos, akkor nem is nagyon hallott a praxistörvényről, fogalma sincs a praxistörvény lényegéről. (18.50) Azt fogalmazza meg általában, hogy csak ne legyen drágább az egészségügyi ellátás ennek a törvénynek a következtében.
