Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 21 (112. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Áder János): - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára:
174 egészen azok - hogy József Attilát is megidézzem , de mindannyian jó magyarok is voltak. Közös kincsünk Bartók munkássága is. A történelmi magyar állam hosszú időn keresztül viss zaszorult a mai Szlovákia egy részére. Más része Erdélyi Fejedelemségként vészelte át a századokat - s mindig együtt! Nincs szervesen elkülöníthető magyar, szlovák, román, horvát vagy szerb történelem, csak együtt tudjuk közös múltunkat hitelesen felmutatn i. Úgy érzem vere dignum et iustum esse: kínáljuk fel a közös megemlékezések lehetőségét szomszédainknak, barátainknak, unokatestvéreinknek. Ne pöffeszkedve, az ezer évet kizárólagosan birtokolva emlékezzünk! Semmiképpen se a száz évvel ezelőtti, görögtüze s, a nemzetiségeket lekezelő honfoglalási ünnepségeket utánozva, hanem szerényen, barátságosan, a többiek érzékenységét, másságát érzékelve és figyelembe véve, az idősebb testvér tapintatával és szeretetével, a közös európai jövő szellemében kellene finoma n ünnepelnünk, és nem félreérthető, talmi másolatokat küldözgetni nekik - még jóindulatból sem. Gézáék a maguk idejében nagyon modernek voltak! Legyünk mi is azok, a szó legnemesebb értelmében! Még nem késő, hogy mindezek szellemében a millenniumi programo k kiegészíttessenek! Fontos lenne az együttgondolkodás, a párbeszéd, a közös múlt elemzése, a tanulságok levonása, hogy közös jövőnket a tágabb európai hazában együtt találhassuk meg. Ez nemcsak a Kárpátmedencében élő magyarság eminens érdeke, hanem valam ennyi népnek, valamennyi nemzetnek fontos, alapvető érdeke. Alapozzunk a közösre! Tiszteljük és értékeljük a nemzeti sajátságokat, és legyünk büszkék egymás értékeire is! Higgyünk abban, hogy ugyanannyi jóakaratú ember él a másajkúak között, mint közöttünk . Ha megértenénk őket, bizonyára barátaink lehetnének. Kívánjuk, hogy legyen közös a millennium, és most, karácsony előtt pedig kérjük, hogy adjon Isten békességet minden jóakaratú embernek. (Taps. - Dr. Hende Csaba: Bravó!) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormá ny nevében Várhegyi Attila államtitkár úr kíván szólni. VÁRHEGYI ATTILA , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselő Úr! Először is engedje meg, hogy megköszönjem mindazt, amit elmond ott, hiszen a képviselő úr a szabad demokraták képviselőcsoportjában ülve ki merte mondani azt a szót, hogy Szent István, és ilyen hangnemben, ilyen méltósággal beszélt államalapító királyunkról. Nagyon remélem, hogy mindaz, amit elmondott, noha a képvisel őcsoportban egyetlenegy képviselő sem szavazta meg a Szent Koronáról és az államalapítás emlékéről szóló törvényt... , remélem, hogy ünnepelni, karácsony előestéjén szinte, majd a millennium idején is, valóban közösen tudunk. Nagyon örülö k annak, hogy Szent István elhangzott, hiszen volt már néhány alkalom, amikor az ön képviselőtársa, Bauer Tamás képviselő úr egyszerűen csak magyar koronának vagy koronának vagy István királynak nevezte államalapító királyunkat. - De felejtsük el ezeket, h iszen itt vagyunk karácsony és a millennium előtt, és valóban ünnepeljünk közösen! Mint ahogy ez volt a kormányzat szándéka, amit az elmúlt időszakban, az elmúlt egy esztendőben oly sokszor támadások értek, hogy miért költ annyi pénzt arra, a közös múlt me günneplésére és a közös jövő lehetőségeinek megteremtésére. Nemcsak a magyarok számára közös jövőnek, hiszen a miniszterelnök úr éppen az elmúlt napokban, a kisebbségek napján mondta el azt, hogy a velünk élő, az itt élő nemzetiségek akkor válnak jó polgár aivá Magyarországnak, akkor lesznek jó polgárai nemzetünknek, ha megmaradnak azoknak, amik: a románok románnak, a ruszinok ruszinnak, a szlovákok szlováknak, a szlovének szlovénnek. (19.10)
