Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - ROZGONYI ERNŐ (MIÉP):
17 hogy vitatkozzunk azon, hogy legalább azt kellene betartani sokszor, ami a Házszabályban f oglaltatik. Ez is sokszor nehezen megy. Tisztelt Képviselő Úr! Ez a vita azért is plátói mindig közöttünk, mert én az igazságügyi tárca élén olyan törvények megalkotásáért is felelős vagyok, amely kétharmados törvény, ami pontosan azt a megegyezést szolgál ná, amiről ön beszélt. És ez az a megegyezés, amelyet nem tudunk megtenni az önök ellenállása miatt. Tessék gondolni a NATO alkotmánymódosításának meg nem szavazására, vagy ilyen apróbb, politikailag igazán nem nagy törvényekre, mint a nemzetközi szerződés ek megalkotásának rendje, vagy a jogalkotásról szóló törvény, amelyhez nem adják a felhatalmazásukat. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Én szeretném önt emlékeztetni arra, hogy 1990 és 1994 között, az MDF vezette kormánykoalíció idején, több mint 40 kétharmados t örvényt fogadtunk el, és közöttük 6 alkotmánymódosítást. Képviselő úr! A kompromisszumhoz és a konszenzushoz két fél kell. Sokadszor ajánlom fel önnek azt, hogy legyen partner az MSZP ebben; amit lehetett, mindent megtettem, a Szent Koronáról és a Szent Is tván megörökítéséről szóló törvényben azért, hogy egy konszenzus kialakuljon közöttünk - hatpártin is, kétszer, és itt az országgyűlési parlamenti vitában is. Úgy láttam, hogy hiába mentem el a legvégsőkig ebben a konszenzusban, önök alkalmatlanok voltak a rra, hogy viszonozzák azt a konszenzuskészséget, amely bennem megnyilvánult. Mindezekre tekintettel én ismételten azt tudom tanácsolni: új év kezdődik, próbáljunk meg fehér lappal az új évben új stílust gyakorolni, de ne a napirend előtti felszólalásokban, hanem bizottsági üléseken, a törvények vitájában, a vezérszónoki vitákban, és minden politikai érintkezés szintjén. Egyebekben, áldásos, békés karácsonyt kívánok magam is önöknek, és mindenkinek, aki ma a rádióra és a televízióra figyelt. (Taps a kormányp ártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Rozgonyi Ernő frakcióvezetőhelyettes úr, Magyar Igazság és Élet Pártja. Megadom a szót. ROZGONYI ERNŐ (MIÉP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Minden orszá g lakosságának életszínvonala az adott ország gazdasági erejének tükörképe. A globalizmus mamutjainak többnyire vámszabad területen végzett tevékenysége és az idegen tőke minden szabályt felrúgó beáramoltatása egyes mutatókon ugyan javíthat, de nem képes, nem is feladata az ország valódi helyzetén változtatni. Sőt, ha ezt a folyamatot, a GDPnövekedést, nem tudja a magyar gazdaság fejlődése követni, a GNP növekedése, úgy egyértelműen gyarmati sors vár az országra. Úgy tűnik, bizonyos mértékben ezt végre fel ismerte a kormányzat is, így azt kell mondanunk, erőfeszítések folynak, programok készülnek annak elősegítésére, hogy minél több vállalkozás valamilyen formában és módon beszállítója lehessen a nagy külföldi cégeknek. Kétségtelen, ha már így alakult az elm últ 1015 évben gazdaságunk, erre valóban szükség van. Egyértelműen szeretném azonban a figyelmet felhívni arra, hogy ez nem elég. Ez a beszállítói programra épített gazdaságfejlesztés ugyanis egyik oldalról növeli függőségünket és esetlegességünket, másré szt pedig az ebben részt vevő vállalkozások helyzete sem megnyugtató. A diktált ár alacsony jövedelmezőséget biztosít, és mivel kevés a saját tőke, hitelhez jutni pedig szinte lehetetlen, vagy a magas kamatteher miatt a hitel nem vállalható, ezek a vállalk ozások nem tudnak az igényekhez rugalmasan alkalmazkodni, és ez bizony piacvesztést jelenthet. És ezzel el is jutottunk a kis- és középvállalkozások, az egész agrárium, de még a nagyvállalkozások egyik alapvető, általános problémájához; mert működőképes, r ugalmas hitelrendszer nélkül nincs fejlődő gazdaság. Mellesleg jegyzem meg, hogy ezt mi, magyarok is legalább 150 éve tudjuk. (Folyamatos zaj.) Hozzáteszem, hogy a többszörösen kisiklatott, kifosztott és tönkretett magyar gazdaság talpraállításához, fejles ztéséhez, felvirágoztatásához bizony az államnak is hozzá kell járulnia, ha úgy tetszik, kimondom, protekcionista eszközökkel is, aztán szervezéssel, és az állami akarat
