Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
15 valamint abban a tekintetben is, hogy milyen alternatívák, milyen lehetőségek merülnek fel a BS újjáépítése során. Magánemberként is elmondhatom, hogy megható volt érzékelni, hogy a Budapest Sportcsarnok üszkös romjai láttán nem tíz, nem tízezer, hanem tízmillió vagy talán még annál több szív is dobbant egyszerre, hiszen a határon túlról is nagyon sok segítő felajánlás érkezett. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy a kormányzat, a minisztérium nevében köszönetet mondjak mindazoknak - legyenek azok magánszemélyek, gazdasági társaságo k, egyesületek , akik segítségüket felajánlották akár anyagi értelemben; szeretném jelezni, hogy egy számlát nyitottunk, amely számlán jelen pillanatban több, mint 4 millió forint gyűlt már össze; s azoknak a határokon túli szervezeteknek is, amelyek szin tén anyagi segítséget ajánlottak föl. Bizonyos vagyok abban, tisztelt Országgyűlés, hogy a kormányzat a lehető legrövidebb időn belül gondoskodik arról, hogy a Budapest Sportcsarnok újjáépüljön, s minél előbb fogadhassa azokat a sportolókat, művészeket, az okat a sportbarátokat, szurkolókat, azt a művészetet szerető közönséget, akik eddig is látogatták a sportcsarnokot. Ebben a munkában nagyon nagyra értékeljük azt az összefogást, amely az országban megjelent, és kérek mindenkit ezen a fórumon is, hogy a jöv őben is támogassák ezeket a céljainkat, törekvéseinket. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kovács László frakcióvezető úr, Magyar Szocialista Párt. KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az év végéhez közeledve sokféle szempontból értékelhetjük a mögöttünk lévő esztendőt: a kormányoldal sorolhatja a sikereket, az ellenzéki pártok pedig a kormány hibáit, mulasztásait; ez így van ren djén. De van egy dolog, amiben jó lenne egyetérteni, amit párszimpátiától függetlenül valószínűleg az egész ország jól fogadna: hangnemet, stílust kellene váltani a politikában. (Közbeszólások a kormánypártok padsoraiból: Így van!) Az első lépés annak tudo másulvétele, hogy jogállamban kormánynak és ellenzéknek egyaránt megvan a maga szerepe és felelőssége. A kormány dolga az ország felvirágoztatása, mégpedig úgy, hogy annak előnyeit ne csak kevesek, hanem minél többen érzékelhessék és élvezhessék. (Tóth Ist ván: Szabó Zolinak és Tollernek mondd!) Az ellenzék dolga, hogy választási lehetőséget kínáljon: bemutassa, hogy lehetne másképp, lehetne jobban kormányozni, lehetne jobb megoldásokat találni az emberek gondjainak enyhítésére. (Közbeszólás az MDF soraiból: Kihagytátok az elmúlt négy évet!) Nem abban kell versenyezniük a különböző politikai erőknek, hogy ki tud többet ártani a másiknak, mert ez végső soron az országnak árt. Nem abban kell vetélkedniük, hogy ki tudja a másikat meggyőzőbben gyalázni, mert a sá rdobálásban senki sem marad tiszta, s az igazi vesztes a politikai kultúra, a demokrácia lesz. (Közbekiáltás a Fidesz soraiból: Pécsen is, ugye?!) Demokratikus jogállamokban, civilizált országokban a politika célja nem a politikai versenytárs megsemmisítés e. A választások győztese nem a zsákmányszerzésre, nem a múlt, a jelen és a jövő kisajátítására, hanem az ország kormányzására, a nemzet sorsának jobbítására kap felhatalmazást a választóktól. Mi konstruktív ellenzéki magatartást ígértünk. Szeretnék egy fé lreértést eloszlatni: ez nem jelenti, nem is jelentheti a kormányzó erők értékrendjével való azonosulást. Mi azt az értékrendet képviseljük, amelyre a mi választóink, több mint kétmillióan szavaztak. Nem az a dolgunk, hogy megtapsoljuk a kormányoldal felsz ólalásait, és gondolkodás nélkül megszavazzuk az előterjesztéseit, hanem az, hogy megpróbáljuk javítani azokat azért, hogy a parlament döntései ne csak a kormány híveinek érdekeit szolgálják, hanem a társadalom többségéét.
