Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 21 (112. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Mitől kivételezett a bankári és menedzseri kaszt?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
120 megajándékozására f ordítani, sokakat irritálnak a mindig példaként emlegetett, nyugati mintát is messze meghaladó alkalmazotti jövedelemkülönbségek. Az e témában csaknem egy éve elhangzott felszólalásomban megkérdeztem, hogy a kormányzat nem kíváne tenni valamit a jelenség korlátok közé szorítására. Eddig semmi sem történt, így megismétlem a kérdésemet, és várom az államtitkár úr válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre Varga Mihály államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. VARGA MIHÁLY pénzügym inisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, azzal a történelmi ténnyel, hogy Magyarországon piacgazdaság épül, és magántulajdonon alapuló gazdaság jött létre, van néhány szükségszerű változás is. Az egyik ilyen változás, hogy a vállalatok, a vállalkozások - főleg ha magántulajdonban vannak - önállóan hozzák meg döntéseiket. Kétségtelen tény, és megértem a képviselő úr felháborodását, hogy az átlagember számára és az átlag munkavállaló számára irreá lisan magas kifizetések történnek egyes pénzintézeteknél. Szeretném emlékeztetni a képviselő urat arra, hogy ezeknél a bankoknál, pénzintézeteknél a részvénytársasági forma eleve kizárja azt, hogy kontroll nélküli döntések szülessenek, hiszen van igazgatós ág, van felügyelőbizottság, van közgyűlés, amely ezeket a szükséges döntéseket meghozza. Ezek részben a munkaszerződéstől, részben az alapszabálytól függően kerülnek eldöntésre. Azt tudom a képviselő úrnak megerősíteni, hogy reggel egy napirend előtti hozz ászólásban valamennyiben háborogtunk amiatt, hogy Cser Ágnes 29,5 millió forintot követel az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól anélkül, hogy emögött tényleges munkavégzés lenne. Ebben az esetben ezen kifizetések mögött munkavégzés van, és még egyszer hangsúlyozom, hogy mind az alapszabály, mind a munkaszerződések, mind pedig a vállalkozásnak megfelelő döntéshozatali fórumok véleményünk szerint betartásra kerültek; ahol nem, ott indokolt esetben meg kell tenni a büntetőjogi feljelentést. Azzal hadd zár jam ezt a válaszomat, hogy a képviselő úr véleményével ellentétben, az állami tulajdonú pénzintézeteknél ez minimális mértékre szorult vissza, de a legtöbb pénzintézet és bank ma már magántulajdonban van, így az államnak konkrét vagy közvetlen beleszólási lehetősége sincs ezekbe a kereseti kialakulásokba. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Viszontválasz illeti meg a képviselő urat. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Tisztelt Államtitkár Úr! Én csak egy példaként hoztam fel ezt a z állami tulajdonú pénzintézetet, de mondhattam volna más állami tulajdonú céget is, akár a Mol Rt.t, akár az Antenna Hungáriát és másokat is felhozhattam volna példának, ahol ilyen jelenségek vannak. Hadd idézzek a Figyelőből egy cikket: "Amerikában egyr e gyakrabban teszik fel a kérdést, hogy a részvényeseknek megérie az opciós programok révén hatalmas vagyonokkal jutalmazni a cégvezetők munkáját, ugyanis kimutatták, hogy a legnagyobb amerikai cégek nyeresége 50 százalékkal magasabb lett volna, ha nem ke llett volna állniuk a részvényopciók költségét." Ez azt jelenti, hogy az ilyen döntések miatt - és mert az állam nem avatkozik bele , 50 százalékkal alacsonyabb is lehet a nyeresége akár az állami tulajdonú cégeknek is, és a nem állami tulajdonú cégeknél is a nyereségadó befizetése is jelentősen csökkenhet, ennek erkölcsi hozadékáról már nem is beszélve. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Viszontválasz illeti meg az államtitkár urat.
