Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 9 (85. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egye törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
982 iparűzési adó; ugyanakkor az a kisközség, kisváros, amelyből ezek a dolgozók beutaznak, megtermelik a javakat, nem rész esül semmit. Ez egy igazságtalanság, és ezt mindenféleképpen fel kell oldani, de ez valóban a helyi adókról szóló törvénynek egy átfogóbb módosítását teszi szükségessé. Vannak erre elképzelések; ami a legfontosabb, hogy ki kezelje aztán azt az összeget. Az nem lenne szerencsés, ha ez bekerülne az állami nagykalapba, sokkal jobb, ha valahol egy térségen belül lesz ez összegyűjtve, ott majd a helyi ismeretek alapján tudják igazán szétosztani ezt azoknak, akik tényleg rászorultak. Tehát nem olyanok, mondjuk, h ogy kivethették volna az iparűzési adót, de csak azért nincs iparűzésiadóbevételük, mert eszükbe se jutott kivetni; tehát ilyenekről van szó. Ehhez valóban egy átfogó, jól átgondolt rendszer szükséges, de szükséges. Itt kell beszélni arról a képtelenségrő l is, amiről már többször szó esett, amit a főváros folytat a helyi adók kivetése kapcsán. A helyi adókról szóló törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat, a Fővárosi Közgyűlés határozza meg, hogy mely helyi adókat veti ki ő maga, illetőleg melyeket a kerületi önkormányzatok. Az eddigiekben az iparűzési adót és az idegenforgalmi adót vetette ki a főváros saját rendelete szerint, és a kommunális adót, illetőleg a telek- és építményadót vethették ki a kerületek. De az iparűzés i adó és az idegenforgalmi adó bevételét a főváros forrásmegosztásban szétosztotta, mégpedig úgy, hogy 60 százalék maradt meg ebből az óriási összegből a fővárosnak, és 40 százalékon osztozott a 23 önkormányzat. Ezt azért tehette így a főváros, mert módosu lt az önkormányzati törvény is 1994ben. Addig ezt a forrásmegosztást a főváros csak a kerületek egyetértésével tehette meg, '94 óta pedig a véleményével. Mint tudjuk, a vélemény aligalig kötelez valamire. Tehát ez alapján
