Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 6 (82. szám) - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
97 jelenlegi kétszeresére, 200 ezer forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy ingó vagyontárgy értékesítése esetén általában 800 ezer forint bevételt mentesít az adózás alól. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! A törvénycsomag valószínűleg l egnagyobb visszhangot és leghevesebb vitát kiváltó része az általános forgalmi adó módosítása. Az áfaváltozások közül csak a leglényegesebb elemre, az áfavisszaigénylés feltételeinek szigorítására térek ki. A kereken egymillió működő vállalkozás nagyobbik részét, mintegy 600 ezret a módosítás nem érint, mivel ezek alanyi vagy tárgyi adómentesek. A jellemzően kisvállalkozások körébe tartozó egyéni vállalkozásoknál a mentesség aránya közel 80 százalék. A visszaigénylés feltételeinek újraszabályozása tehát ne m érinti a vállalkozások teljes körét, különösen nem érinti a kisvállalkozásokat. A változtatás alapvető célja, hogy áfát csak az a vállalkozó igényelhessen vissza, aki azt meg is fizette, és visszaigénylése nem csupán a közpénzek időleges használatára irá nyult. A szigorítás másik célja az illegális adóügyletek visszaszorítása. E célokat szolgálja az áfabevallások számának csökkentése, mert ezáltal növelhető az ellenőrzött visszaigénylések aránya, következésképpen a jogosulatlan visszaigénylések nagyobb hán yada szűrhető ki. Az ellenőrzéseken túl radikálisan csökkenteni kell a jogosulatlan visszaigénylések számát a visszaigénylés jogszabályi feltételeinek változtatásával is, mert az adatok azt bizonyítják, hogy csak az ellenőrzés vagy a szankciók szigorítása kevés. A visszaigénylések szigorításának egyéb javasolt eszközei is főként az említett célokat szolgálják, ezek közül a fontosabbakat érdemes megemlíteni. A javaslat szerint a visszaigénylésre
