Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. december 14 (109. szám) - Rozgonyi Ernő (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Milyen messze van Magyarországtól a Kajmán-sziget?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:

9054 A világot átszövő libertariánus pénzügyi rendszer

államellenes trendjét semmi sem bizonyítja drasztikusabban,

mint az ú

gynevezett offshore központok kialakulása.

Döbbenten olvasom a Napi Gazdaságban, hogy mintegy 46,

kifejezetten offshore cég hazánkban telepedett meg. A

Kajmánszigetekkel vetekszik immáron Újlengyel, Alsópetény,

Kismaros, Legénd, Szeghalom, de Budapest é

s egyéb

nagyvárosaink is. Mi, bennszülöttek csak nézünk, és

csodálkozhatunk: Kajmánszigetiek lettünk, szinte észre sem

vettük. Elképesztő! Ide jutott a magyar jogállam? Vajon mi

ebben a magyar érdek? És ha van ilyen - amit kétlek , akkor hova süllyedt a

magyar állam, sőt, a magyar állami morál? Köszönöm.

(Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc)

: A kérdésre Járai Zsigmond pénzügyminiszter válaszol.

Megadom a szót. DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter

: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Ti

sztelt Ház! A

társasági adóról szóló törvény 1994. évi módosításában

teremtettek lehetőséget arra, hogy külföldi cégek

Magyarországon úgynevezett offshore cégeket alapítsanak.

Erre az akkori indoklás szerint azért volt szükség, mert az akkori

kötött deviz

aszabályok nem tették lehetővé azt, hogy

Magyarország vagy Budapest egyfajta kereskedelmi központtá

váljon Nyugat- és KeletEurópa között. Másodlagos célként, mint ahogy az akkori anyagokban

láttam, arra is számítottak annak idején a szakértők, hogy ez

hoz

zájárulhat a hazai munkahelyteremtéshez, hiszen az

offshore cégek helyi képviselője, felügyelőbizottsági tagjai,

alkalmazottainak többsége, könyvelője, ügyvédje belföldi

magánszemély lehet, és segíthet az ország gazdaságpolitikájának