Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 14 (109. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
8949 távon az ennek terhére felvehető hiteleken keresztül felhalmozásra. Nominális nagyságuk mind a költség, mind a keresleti oldalról befolyásolja az infláció ütemét. Ezért a kormányzati törekvés a bérekkel kapcsolatban az, hogy a mai, szerencsére már dinamikus gazdasági növekedési szakaszban olyan béremelkedés, bérnövekedés valósuljon meg, amely eleget tesz az első követelménynek, azaz megtartja, vagy még inkább javítja a gazdaság versenyképességét, nagyságát tekintve pedig nem jelent önálló árfesz ítő tényezőt. E követelményeket akkor lehet kielégíteni, ha a bérek reálértéke nem nő gyorsabban, mint a termelékenység. Ez utóbbinak a mértékét mind az idén, mind a jövő évben 23 százalékra lehet tenni. A reálbérek növekedésének mértéke is ehhez közeláll ó. Figyelembe véve azt, hogy eközben a foglalkoztatásban is előrelépés történik, azaz a foglalkoztatott létszám az idén 23 százalékkal, és jövőre is legalább 12 százalékkal nő, a bérek tömegének növekedése végül is megközelíti a gazdasági növekedés 45 s zázalékos ütemét. E számok azt mutatják, hogy a foglalkoztatásban, a bérekben mérhető fejlődés nem csekély, eléri a gazdaságilag indokolható mértéket. A bérek emelkedésének nominális mértékei, az idén 10 százalék körüli, jövőre 67 százalék közötti infláci óval számolva - az előbbiekben mondottakkal összhangban , a nettó béreknél az idén 1213 százalék, jövőre 8 százalék körül lehetnek. (9.40) A bruttó átlagkereset pedig 1516, illetve jövőre 89 százalékkal emelkedhet. A kormány a saját hatáskörébe tartozó bérek esetében, illetve az érdekegyeztetés során képviselt álláspontja keretében
