Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 14 (109. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - ROZGONYI ERNŐ (MIÉP):
8947 szürkegazdaságba nyúlik át. Természetesen vannak kivételek is. Amíg az állam tulaj donában álló cégek helyzete többnyire ugyancsak katasztrofális - például a MÁV , a magyar bérszínvonalat, nyugdíjakat akkor lehet reálértéken is érezhetően növelni, ha a saját, a magyar gazdaság teljesítménye nő. Ennek mérhetősége miatt a GDP figyelése me llett a GNPt is számba kellene venni, sőt, elsősorban és kiemelten azt. Emellett azt is látni kell, hogy a kiáramló bérek, jövedelmek, inkluzíve nyugdíjak összességét kell a termelékenységgel szinten tartani, hiszen ha ezt nem tennénk, ellenkező esetben a szükségesnél több pénz kerülhet a forgalomba, és ez valóban most már inflációt gerjeszthet. Az egyes rétegek között ugyanakkor világviszonylatban is jelentős különbségek keletkeztek a jövedelmekben, így a lakosság mintegy 20 százalékának reáljövedelme hih etetlenül megnőtt és egyre növekszik, míg 80 százalékának jövedelme stagnál, csökken, sőt, mint tudjuk, 3 millió ember e réteg alján, a létminimum alá süllyedt. Egyszerű összefüggések ezek, az átlagpolgár diploma nélkül is képes ezt megérteni. Az elmúlt tí zegynéhány év alatt folytatott romboló, kiárusító, s egyben gyarmatosító jellegű gazdaságpolitika vezéreinek is tudniuk kellett mindezt, meg a szakszervezeti vezetőknek is, akik most a bérkövetelések élére állnak. Ha ezt tudták és tudják, akkor miért nem k övetelték meg a kormányoktól a gazdaság arányos fejlesztését, miért tűrték el a magyar gazdaság mesterséges lerombolását, a gyors és felelőtlen kiárusítását, és csak az idegen tőke nyakló nélküli beáramlását szolgáló törekvéseket?! Akik ma a legjobban kiab álnak, maguk hozták létre a kialakult helyzetet, méghozzá tudatosan! Nem az a legnagyobb baj, hogy ezek az elvtársak ezzel nyíltan a kormány csőbehúzásán fáradoznak, hanem az, hogy ezt a felelőtlen játékot az egész magyar nép hátrányára, boldogulása
