Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. december 14 (109. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ):

8939 képviselőket. Ez utóbbiak mutatják a legkisebb érdeklődést.

Igaz, a kormánypártiak kinyilatkoztat

ják a főpolgármesternek,

hogy nem engednek az elvonásokból. Mint azt a főváros vezetése már több fórumon is elmondta,

az elvonások a legsúlyosabb helyzetet a tömegközlekedésben

váltják ki. Európa nagyvárosaiban az állam tartja fenn a

tömegközlekedést, nálu

nk egy fillérrel sem járul hozzá. Ha a

fővárostól elvonják eszközeiket, ki vállalja majd a felelősséget a

leépülő tömegközlekedésért, a megnövekvő

gépkocsiforgalommal együtt járó gondokért? Ha nem lesz pénz

az utak, hidak, felüljárók karbantartására, és le kell őket zárni, ki

vállalja a felelősséget a közlekedési káoszért? Ki vállalja a

felelősséget a város lakói, az ország polgárai előtt, ha egyre

nehezebb lesz élni, lakni, ügyet intézni a városban? És ki

vállalja a felelősséget, ha a befektetni szándékozó külföldi vagy

az ide látogató turista egy lerobbant infrastruktúrájú,

intézményeit működtetni nem tudó városból inkább elmenekül,

semmint hogy ismét ide jöjjön. Sokat hallunk manapság arról, hogy a Fideszkormány

országképet akar építeni. E célra több mil

liárd forintot szánnak.

De milyen országképet állítunk ki magunkról, hiszen aki

Magyarországra jön, az Budapestre érkezik. Lehet ugyan, hogy

jól fogja magát érezni egy gulyás, csikós- vagy pörköltpartin,

de hogy milyen ország Magyarország, nem ebből fogja megítélni, és nem is abból, hogy mit mondanak a politikusai;

hanem abból, hogy az a város, ahová megérkezett, egy

dinamikusan fejlődő, életerős, kulturált ügyintézésű helye vagy nem. A XIX. század végi polgárosodó Magyarország a

századforduló millenniumi ünnepségeire készülve

felvirágoztatta Budapestet, megépítettük Európa első földalatti

vasútját, és Budapest akkor a régió kereskedelmi központja volt.