Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz):
8666 Igen tisztelt Országgyűlés! Énbennem él az a tudat, hogy a törvényjavaslat, lehet hibát találni, ismétlem, nincs olyan javaslat, amiben valaki nem akar hibát, de én sajnálom, és szeretném, ha tévednék, hogy egy negatív érzést találtam a felszólalóknál. Legyen ez a törvényjavaslat az nagy ünnep a harmadik évezred évfordulóján, s tekintsük úgy, még ha nem is ért enek vele mindenben egyet, azt, hogy az önállóságunkat, függetlenségünket, a nép szabadságát, a kereszténység elterjedését, és azt, hogy jobbat és nemesebbet akartak az embertől, ezt nem kell kifogásolni, nem kell kereszténynek lenni, ha valaki nem akar, l ehet hitetlen, lehet a Hit Gyülekezetének tagja, ez természetesen nem tartozik ide. (20.40) Én csak a kereszténység értékeiről beszélek. Ha valaki meggyőz majd engem a másik oldalon, hogy értékesebbek azok az elvek, amiket ők hirdetnek és megvalósítanak, m int a kereszténység volt, ha meggyőznek arról, hogy a felebaráti szeretettel kell cselekednünk mások iránt - aminek a megvalósításáért hiába küzdöttem az alkotmányelőkészítő bizottságban, épp a Szabad Demokraták Szövetsége tagjai nem fogadták el. Hogy jön a felebaráti szeretet az alkotmány preambulumába? Azért jön oda, mert az egész világon az a probléma, itt a szomszédunkban is, hogy a magunk jogaiért harcolunk helyesen, de a mások jogait nemcsak hogy elfogadni nem akarjuk, nem tiszteljük és egymás iránt nem a felebaráti szeretet szellemében cselekszünk. Meglepődtek akkor, amikor azt mondtam, hogy az Egyetemes Emberi Jogok Kiáltványát, amelynek 51. évfordulójáról a későbbiekben ma még megemlékezem, az ateisták, hívők, szocialisták, kommunisták, liberálisok , kereszténydemokraták szavazták meg, és az első szakasza kimondja, hogy egymás iránt a testvériség szellemében kell
