Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
8645 Úgy vettem ki, hogy Kiss Gábor képviselő úr eláll a kétperces felszólalási igényétől. Kérem, hogy töröljék. Salamon László képviselő úrnak adom meg a szót két percre, Fidesz. DR. SA LAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Wiener György képviselő úr rendkívül részletes és alapos ismertetését adta a Szent Korona tanainak, mert ezt talán többes számban is valóban jogos használni, bár nem volt teljes körű ez az ismertetés, de ne m azért mondom, hogy kiegészítsem (Derültség.) , mert ez is épp elég volt. Meg is akarom köszönni mindazt, amit Wiener képviselő úr mondott, mert amit mi mondunk, azt igazolja a képviselő úr felszólalása. Tudniillik amit Szent Koronatanként előadott a képv iselő úr, az az, ami ebben a törvényjavaslatban nincs benne. A lényegét illetően ott mutat rá leginkább Wiener képviselő úr erre, amikor a népszuverenitás elvét és a Szent Koronatan elvét összehasonlítja. Így van, ahogy mondta. A Szent Koronatan lényegi eleme - sok eleme van, de a lényegi eleme , hogy a hatalom forrása a Szent Korona. A népszuverenitás elvének pedig lényegi eleme, hogy a hatalom forrása a nép. Ha ebben a törvényben találunk egy olyan mondatot, hogy a hatalom forrása a Szent Korona, akkor én is a törvény ellen fogok szavazni. De én nem találtam ilyen mondatot. Egész más dolgokat találtam, de ilyen mondatot ebben a törvényben nem. Még egy történeti pontosítás. Az, hogy az 1848as választójog vagyoni és műveltségi cenzus szerint korlátozta a választók számát nagyjából 78 százalékra, egyébként nem a Szent Koronatan bűne, ez az, hogy a népszuverenitás a XIX. század derekán szerte a világon így érvényesült. Egyébként Magyarország megelőzte még Angliát is, mert 1848ban 34 százalék volt az ang ol választópolgárok száma; a Magyarország